; ; ; ;

Ismét a zárlati feladatokról - 2. rész

2021. december 5. Dr. Sztanó Imre

A cikksorozat előző részében említettük, hogy számviteli beszámoló összeállítása tehát egy „folyamat” eredménye. Kérdés: milyen szakaszai vannak e folyamatnak? Induljunk ki a számviteli bizonylatok feldolgozási rendjéből. Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

close-up-business-man-checking-clipboard_23-2148479569.jpg

A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni:

  • a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-ig a könyvekben rögzíteni kell.
  • az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni.

 

A gyakorló szakemberek is igazolhatják azt a tapasztalatot, hogy az előzőekben jelzett határidők nem minden esetben tarthatók be, vagyis előfordulhat olyan gazdasági esemény, amelynek hatása csak később kerül rögzítésre a könyvekben. Ebből következően a mérlegkészítés időszakában ellenőrizni kell, hogy minden gazdasági eseményről készüljön hitelt érdemlő bizonylat és az alapján történjen meg a könyvekben történő rögzítés is. Úgyis lehet fogalmazni, hogy pótolni kell az elmaradást, vagyis a mérlegkészítés időpontjáig az adott üzleti évvel kapcsolatos gazdasági eseményeket rögzíteni kell.

 

A zárlati időszak során – azaz a mérlegkészítés időszakában – keletkezhetnek olyan gazdasági események, amelyek az adott üzleti évhez kapcsolódnak. Nyilvánvalóan ezen bizonylatok adatait is könyvelni kell. Ilyen gazdasági esemény lehet például a leltáreltérés vagy a vagyon értékelésével összefüggő változás. A könyvekben ezeket természetesen rögzíteni kell. Az elszámolás szempontjából leginkább a teljesség számviteli alapelvét kell szem előtt tartani.

 

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 15.§ (2) bekezdése szerint: „A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak.” Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a mérlegkészítés időszakában keletkezett gazdasági eseményekből ki kell szűrni azokat, amelyek a tárgyévvel vannak kapcsolatban. Ezek hatását természetesen a tárgyévre el is kell számolni.

poszt01b_javitott.jpg 

 

 

süti beállítások módosítása