Az egyéni vállalkozónak az SZJA törvény szerinti átalányadózás lényegi szabályai évek óta nem módosultak, most viszont igen fontos változásokat tartalmaz a törvény 50. §-a. Az új szabályozásnak köszönhetően a tevékenységtől függően változnak az értékhatárok és az elszámolható költséghányadok, illetve bevezetésre kerül az adómentes rész is.
Az átalányadózást akkor választhatja az egyéni vállalkozó, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozásból származó bevétele nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét, és az egyéni vállalkozói bevétel az adóévben sem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, illetve kiskereskedelmi tevékenység esetén az éves minimálbér ötvenszeresét. Ez összegszerűen az alábbiakat jelenti:
- 200 ezer forint minimálbér esetében a bevételi határ 2022-ben 24 M Ft (200.000*12*10) illetve 120 M Ft (200.000,-*12*50) kiskereskedelmi tevékenység esetében
- A 2021. évi egyéni vállalkozói bevétel pedig nem lehetett több 20 088 000 Ft-nál (167.400*12*10), kiskereskedelmi tevékenységet folytatóknál 100 440 000 Ft-nál (167.400*12*50)
A magasabb bevételi értékhatár azokra vonatkozik, akiknek az egyéni vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009 kormányrendelet szerinti kiskereskedelemből származik.
Bármelyik feltétel hiányában az átalányadózásra való jogosultság megszűnik. Ekkor, valamint ha az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a tevékenységének megszüntetését követően az adóévben azt újrakezdi, az egyéni vállalkozónak az adóév egészére nézve át kell térnie a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására.
Az adómentes rész az éves minimálbér felét el nem érő jövedelem, azaz az éves minimálbér felét el nem érő jövedelem után nem kell személyi jövedelemadót fizetnie az átalányadózást választó egyéni vállalkozónak, az alábbi költséghányadoknak megfelelően:
- 40 százalékos költséghányad esetén 2 000 000 forint,
- 80 százalékos költséghányad esetén 6 000 000 forint,
- 90 százalékos költséghányadnál pedig 12 000 000 forint bevételig nem kell szja-t fizetni.
Jelentős módosítást találhatunk a költséghányadokat illetően is, illetve számuk is csökkent. Az átalányadó egyik legfőbb vonzereje, hogy a vállalkozási bevételből egy vélelmezett költséghányaddal számolt jövedelem alapján kell megfizetni az adókat és járulékokat, azaz nem szükséges a költségeket számlával igazolni. Többféle költséghányad alkalmazását teszi lehetővé a jogszabály, ez mindig az egyéni vállalkozó tevékenységétől függ.
- Az általános költséghányad 40 százalék, ebben az esetben az adó alapja a bevétel60 százaléka.
- Az adóév egészében kizárólag a 53. § (2) bekezdésben, vagy kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott és a c) pont szerinti tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 80 százalék a jövedelem, ilyen tevékenységek lehetnek pl. a számítógép és kommunikációs eszköz javítása, gépjárműjavítás, közúti árufuvarozás, fényképészet, taxizás, építőipari szolgáltatások, fodrászat, szépségápolás.
- A kiskereskedelmi tevékenység esetén pedig a 90 százalékos költséghányad mellett 10 százalékos az adóalap.
Amennyiben az egyéni vállalkozó többféle költséghányad alá tartozó tevékenységet végez, akkor a bevétel egészére csak az alacsonyabb költséghányad alkalmazható. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására már nem jogosult, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.
