2022. jan 31.

Fejlesztési tartalék a veszélyhelyzet ideje alatt

írta: Magyar Miklósné Zsuzsa
Fejlesztési tartalék a veszélyhelyzet ideje alatt

A fejlesztési tartalék képzési és felhasználási lehetőségei évenként változnak.

pexels-photo-3815573.jpeg

De mi is az a fejlesztési tartalék, és kik vehetik igénybe: 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 7.§ (1) bek. f) pontja

A gazdasági társaságok, és az egyéni vállalkozások élhetnek egy olyan adócsökkentési lehetőséggel, amelyet beruházásra tudnak felhasználni az elkövetkező években. Az adózó az adóévben az eredménytartalék terhére a későbbi években megvalósítandó beruházásához tartalékot képez ( lekötött tartalékként tartja nyilván).  Ez a fejlesztési tartalék nem más, mint egy előre hozott értékcsökkenés. Fontos azonban, hogy az igy forrásként elkülönített összeg az év utolsó napján átvezetésre is kerüljön, valamint az év végi beszámolóban tartalékként szerepeljen.

Az adó alól kivont összeget a következő 4 évben beruházásra kell felhasználni.

Mire lehet, és mire nem lehet felhasználni a fejlesztési tartalékot.  TAO. tv. 7 §. (15).bek.

  • Nem használhatja fel nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként,
  • Térítés nélkül átvett eszköz címén,
  • Olyan tárgyi eszközzel kapcsolatos beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. – kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület építmény –

A fejlesztési tartalékot  a megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően kell feloldani. A feloldás tehát nem az aktiváláskor, hanem a beruházás megvalósításakor történik.

Előfordulhat olyan eset is, hogy a fejlesztés - egyéb más okok miatt - nem tud 4 év alatt megvalósulni, Ekkor a 4. adóév végéig a beruházásre fel nem használt része után a lekötés adóévben hatályos társasági adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot meg kell állapitani, és a negyedik adóévet követő első hónap utolsó napjáig   meg kell fizetni.   Bevallani az ezt követő első társasági adóban kell.  Ezzel a megfizetett adóval a fel nem használt összeg visszakerül az eredménytartalékba.

Sokan kérdezték, hogy a veszélyhelyzet időszaka alatt képzett tartalék felhasználási ideje meghosszabbodik-e.

Sajnos mostanáig  ilyen rendelkezés nem történt.

A felhasználás kapcsán a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása okozhat gondot.

A 2000. év C. törvény (SZTV) 52. §. (5) bekezdése taxatíve tiltást tartalmaz arról, hogy mire nem lehet elszámolni a terv szerinti értékcsökkenést.

Ilyen a földterület, a telek ( a bányaművelésre, veszélyes  hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet bekerülési ( beszerzési) értéke után, és az üzembe nem helyezett beruházásoknál.

52 §.(6).bek.

Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke – különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan- évről évre nő .

Természetesen a felhasználás előtt  e két tényezőt mindenképpen figyelembe kell venni.

A vészhelyzeti rendelkezések kapcsán fejlesztési tartalékként a teljes adózás előtti eredményt fel lehet használni.  

 

 

 

Szólj hozzá