Amennyiben a NAV azt állapítja meg, hogy a cég letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének nem tett határidőre eleget, úgy az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény előírásai szerint jár el. A törvény szerint az eljárás „háromlépcsős”, de ezek természetesen egymásra épülnek.
1. lépcső |
2. lépcső |
3. lépcső |
A NAV a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztása esetén harmincnapos határidő tűzésével felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ez esetben lényegében szankció nélkül pótolható a mulasztás. |
Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, a NAV harmincnapos határidő tűzésével kettőszázezer forint mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.
|
Ha az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, a NAV az adózó adószámát hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. |
/227.§ (1)-(3)/
A 2. lépcsővel kapcsolatban szükséges kiemelni, hogy a mulasztási bírság megállapításánál figyelembe veszik a NAV minősítését.
- Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában megbízható adózónak minősült, az állami adó- és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határa az egyébként kiszabható mulasztási bírság felső határának az ötven százaléka, a rögzített bírságösszeg vagy bírságmérték esetén a bírság mértéke az egyébként irányadó bírság ötven százaléka, azaz 100 000 Ft.
- Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának, illetve az ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában kockázatos adózónak minősült, a NAV az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabását nem mellőzheti, és az általa kiszabható legkisebb bírság mértéke az egyébként kiszabható bírság felső határának harminc százaléka, a rögzített bírságösszeg vagy bírságmérték esetén a bírság mértéke az egyébként irányadó bírság százharminc százaléka, azaz 260 000 Ft. /155.§ (1) és 161.§ (1)/
Összességében tehát a számviteli beszámolók a piac szereplőit tájékoztatják a vállalkotás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Éppen ezért fontos, hogy a cégek eleget tegyenek közzétételi kötelezettségüknek.
A figyelembe veendő törvények a következők:
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006.évi V. törvény
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
Az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény