2022. máj 30.

A gazdasági társaságok megszűnése

írta: Dr. Sztanó Imre
A gazdasági társaságok megszűnése

Nemcsak a járvány időszakában, hanem „normális” körülmények között is előfordul, hogy a társaságnak egyrészt alkalmazkodnia kell a változó gazdasági feltételekhez, másrészt a tulajdonosok valamilyen ok miatt úgy döntenek, megszűntetik a cég működését. Az előzőeket figyelembe véve megkülönböztetünk jogutódlással és jogutód nélküli megszűnéseket. A következő cikksorozatban a társaság megszűnésével kapcsolatos kérdéseket tekintjük át.

 space-desk-workspace-coworking.jpg

Nyilvánvalóan a gyakorlati alkalmazás során nem elégséges csak a számviteli összefüggéseket megismerni, hanem alaposan kell tanulmányozni a jogszabályi hátteret is. Éppen ezért elsőként összefoglaljuk azokat a jogszabályokat, amelyek ismerete nélkülözhetetlen. Ezek a következők:

  • évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről,
  • évi CLXXVI. törvény az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról,
  • évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról,
  • évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról,
  • évi IL. törvény a csődeljárásról, felszámolási eljárásról.
  • évi C. törvény a számvitelről,
  • 225/2000. (XII.19.) Kormányrendelet a felszámolás időszaka alatti számviteli feladatokról,
  • 72/2006. (IV.3.) Kormányrendelet a végelszámolás időszaka alatti számviteli feladatokról.

 

Jogutódlással történő megszűnések:

  • gazdálkodásiforma-váltás, azaz átalakulás,
  • jogi személyek egyesülése:
  • összeolvadás,
  • beolvadás
  • jogi személyek szétválása:
  • különválás,
  • beolvadásos különválás
  • kiválás
    • beolvadásos kiválás.

Gazdálkodásiforma-váltás esetén az átalakuló jogi személy megszűnik és egy más típusú jogi személy jön létre, mint általános jogutód. Egyesülés során – összeolvadáskor – az összeolvadó jogi személyek megszűnnek és új jogi személy jön létre általános jogutódként. Beolvadásos különválás esetén a különváló tag egy már működő jogi személyhez csatlakozik, ez utóbbi lesz a jogutód. Beolvadás során a beolvadó jogi személy megszűnik és vagyona az átvevő jogi személyre (a jogutódra) száll át. Különválás során a jogi személy megszűnik, a létrejövő jogi személyek lesznek a jogutódok. Kiválás esetén a jogi személy fennmarad, de vagyonának egy része a kiválás során létrejövő jogi személyre (a jogutódra) száll át. Beolvadásos kiválás során a kiváló tag vagyonával egy már működő jogi személyhez csatlakozik.

 

Jogutód nélküli megszűnések:

  • felszámolás,
  • végelszámolás,
  • kényszertörlés.

 

A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszűntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Végelszámolás esetén – ha a cég nem fizetésképtelen és a cégre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz – jogutód nélkül megszüntethető. Kényszertörlési eljáráskor a cég jogutód nélkül megszűnik, mert a cég működése törvénysértő és a „szokásos” módon nem tudja befejezni működését.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá