Nemcsak a járvány időszakában, hanem „normális” körülmények között is előfordul, hogy a társaságnak egyrészt alkalmazkodnia kell a változó gazdasági feltételekhez, másrészt a tulajdonosok valamilyen ok miatt úgy döntenek, megszűntetik a cég működését. Az előzőeket figyelembe véve megkülönböztetünk jogutódlással és jogutód nélküli megszűnéseket. A következő cikksorozatban a társaság megszűnésével kapcsolatos kérdéseket tekintjük át.
Nyilvánvalóan a gyakorlati alkalmazás során nem elégséges csak a számviteli összefüggéseket megismerni, hanem alaposan kell tanulmányozni a jogszabályi hátteret is. Éppen ezért elsőként összefoglaljuk azokat a jogszabályokat, amelyek ismerete nélkülözhetetlen. Ezek a következők:
- évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről,
- évi CLXXVI. törvény az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról,
- évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról,
- évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról,
- évi IL. törvény a csődeljárásról, felszámolási eljárásról.
- évi C. törvény a számvitelről,
- 225/2000. (XII.19.) Kormányrendelet a felszámolás időszaka alatti számviteli feladatokról,
- 72/2006. (IV.3.) Kormányrendelet a végelszámolás időszaka alatti számviteli feladatokról.
Jogutódlással történő megszűnések:
- gazdálkodásiforma-váltás, azaz átalakulás,
- jogi személyek egyesülése:
- összeolvadás,
- beolvadás
- jogi személyek szétválása:
- különválás,
- beolvadásos különválás
- kiválás
- beolvadásos kiválás.
Gazdálkodásiforma-váltás esetén az átalakuló jogi személy megszűnik és egy más típusú jogi személy jön létre, mint általános jogutód. Egyesülés során – összeolvadáskor – az összeolvadó jogi személyek megszűnnek és új jogi személy jön létre általános jogutódként. Beolvadásos különválás esetén a különváló tag egy már működő jogi személyhez csatlakozik, ez utóbbi lesz a jogutód. Beolvadás során a beolvadó jogi személy megszűnik és vagyona az átvevő jogi személyre (a jogutódra) száll át. Különválás során a jogi személy megszűnik, a létrejövő jogi személyek lesznek a jogutódok. Kiválás esetén a jogi személy fennmarad, de vagyonának egy része a kiválás során létrejövő jogi személyre (a jogutódra) száll át. Beolvadásos kiválás során a kiváló tag vagyonával egy már működő jogi személyhez csatlakozik.
Jogutód nélküli megszűnések:
- felszámolás,
- végelszámolás,
- kényszertörlés.
A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszűntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Végelszámolás esetén – ha a cég nem fizetésképtelen és a cégre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz – jogutód nélkül megszüntethető. Kényszertörlési eljáráskor a cég jogutód nélkül megszűnik, mert a cég működése törvénysértő és a „szokásos” módon nem tudja befejezni működését.
