2022. jún 08.

Fedezet és becsült érték a közbeszerzésekben

írta: Dr. Kothencz Éva
Fedezet és becsült érték a közbeszerzésekben

A közbeszerzési eljárások kapcsán nem ritkán gondot okoz a szereplőknek a fedezet és a becsült érték elhatárolása, nem beszélve arról, hogy a képletet tovább színesíti egy másik, ugyancsak pénzügyi jellegű fogalom, nevezetesen az ellenszolgáltatás. Jelen írásunkban az említett kategóriák jelentését, főbb jellemzőit és a közbeszerzési eljárásokban betöltött szerepét járjuk körbe.

this-bills-aren-t-clear-me_329181-11346.jpg

Mindenek előtt rögzíteni kívánjuk, hogy a hatályos közbeszerzési törvény (közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény; Kbt.) az említett kategóriák közül kizárólag a becsült érték fogalmát adja meg. Eszerint a becsült érték alatt a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 17-20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított - teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni. [Kbt. 16. § (1) bek.]. Amint az az idézett fogalom-meghatározásból kitűnik, a közbeszerzés becsült értéke bizonyos értelemben fiktív fogalom és elsősorban azt a célt szolgálja, hogy az ajánlatkérők a közbeszerzés megkezdésekor megállapítást tudjanak tenni arra, hogy a kiírást melyik (uniós vagy nemzeti) eljárásrendben kell megvalósítaniuk. Túl ezen a becsült érték fontos szerepet játszik több Kbt.-beli jogintézmény, eljárási cselekmény kapcsán. Így például az ajánlatkérőknek a becsült értékre tekintettel kell meghatároznia az ajánlattevőkkel szemben támasztott alkalmassági követelményeket, illetve részajánlattétel során a becsült értéket részenként kell megadni.

A közbeszerzési eljárás fedezetének kérdésével a Kbt. jóval kevesebbet foglalkozik, definíciót pedig egyáltalán nem ad rá. Ezzel együtt a tartalma alapján kijelenthető, hogy olyan pénzügyi-gazdasági természetű instrumentumról van szó, amely konkrét, számszakilag kimutatható  és - optimális esetben – az ajánlatkérő rendelkezésére áll. Itt jegyezzük meg, hogy a Kbt. nem tartalmaz olyan tételes jogi előírást, hogy a kiírónak már az eljárás megkezdésekor rendelkeznie kell a (teljes) fedezettel. Mindazonáltal gondoskodni kell róla, hiszen az eljárás megkezdése – főszabály szerint – kötelezettségvállalást jelent az ajánlatkérő részéről a jövőre nézve, egészen pontosan arra az időpontra, amikor a szerződés szerinti ellenszolgáltatást majd teljesítenie kell. A hatályos szabályok szerint ugyan a fedezet összegét az ajánlatkérőnek nem kell az ajánlatok bontásakor ismertetnie [lásd Kbt. 68. § (4) bek.], azonban ha így dönt, nem élhet az eredménytelenné nyilvánítás azon lehetőségével, amikor az eljárás eredménytelenségét a rendelkezésre álló fedezet nem megfelelő volta alapozza meg.

A bevezetőben említett harmadik fogalom az ellenszolgáltatás, amely ugyan ajánlatkérői szemléletű, azonban alapját jellemzően az ajánlati ár, konkrétan a nyertes ajánlatban megjelenő vállalás fogja képezni. (Az ajánlatkérői ellenszolgáltatás mibenlétének elemzése jelen írásnak nem tárgya.)

Végezetül néhány szó a tárgyalt fogalmak egymáshoz való viszonyáról. A fentiekből látható, hogy nem azonos célú, rendeltetésű eszközökről van szó, következésképpen egyik sem azonosítható a másikkal. Ez azt is jelenti, hogy például a becsült értéknek ugyan nem kell megegyeznie az ajánlatkérő rendelkezésre álló fedezetével, azonban ha jelentős mértékben tér el a fedezet a becsült értéktől negatív arányban, azzal az ajánlatkérő a beszerzés sikerét veszélyezteti. Másként szólva a közbeszerzés tervezésekor tekintettel kell lennie az ajánlatkérőnek a rendelkezésre álló/elérhető fedezet mértékére, amikor a beszerzési konstrukcióról, illetve a beszerzői igényeiről gondolkodik.

 

 

 

 

Szólj hozzá