A koronavírus igen nagy hatással volt a munkaerőpiacra, sok tekintetben átformálta azt. Néhány éve még senki nem gondolta, hogy a home office ilyen gyorsan elterjed és sok munkavállaló ma már leginkább ezt a munkaformát választaná. Természetesen ennek a munkabeosztásnak is számos előnye van (például kevesebb irodát kell fenntartani), de tapasztalhatunk kedvezőtlen hatásokat is. Előfordul, hogy a munkatársak nem is ismerik egymást és ez kihathat a munkateljesítményekre is.
A pandémia ismét előtérbe hozta a négynapos munkahét bevezetésének gondolatát. A híradások szerint Nagy-Britanniában hamarosan több ezer munkavállalóval tesztelik a négynapos munkahetet. A brit kísérletben összesen hatvan cég több mint háromezer dolgozója vesz részt. Hasonló kísérletek más országokban is kezdődtek, sőt van itthon is ilyen irányú nagyvállalati kezdeményezés, felmérés készítése.
Korábban Izlandon is folytak hasonló kísérletek. A közzétett publikáció szerint munkahelyek többségében vagy ugyanolyan maradt a dolgozók teljesítménye, mint a korábbi munkaidőben vagy még javult is. Sokan úgy vélekedtek, hogy az új modell hatására csökkent a betegszabadság aránya, vagyis a változtatás az egészségügyi állapotot is javította.
A rövidebb, négynapos munkahét bevezetése nagyon sok kérdést vet fel. Az egyik legfontosabb sarokpont, hogy nem csökkenhet a dolgozók fizetése. Természetesen az is kérdés, hogy a négy munkanap alatt az eddig ötnapi munkaidőt kell ledolgozni, vagy a munkaidő is csökken. Ez utóbbi következne az alapelgondolásokból, de ez azt feltételezi, hogy növekedjen a teljesítmény, a munkaerő hasznosításának hatásfoka. Másik kérdés, hogy egyáltalán milyen munkaterületeken van lehetőség a négynapos modell bevezetésére.
Sokan úgy gondolják, hogy a négynapos munkahét a munkahelyek megőrzésének egyféle módszere is. Ezzel elbocsátásokat lehetne elkerülni. Van olyan vélemény is, hogy a rövidebb munkahét egyes területeken pezsdítené a gazdaságot. Így például a turizmus is kedvezőbb helyzetbe kerülne a felszabadult szabadidő következtében. Mások a munkába járással kapcsolatos összefüggéseket emelik ki. Így a rövidebb munkahét hatással lehet az energiafelhasználásra is, de még környezetvédelmi összefüggéseket is lehetne tanulmányozni.
Azt gondolom, hogy még számos kérdést kell tisztázni. Nyilvánvalóan a munkavállalók és a munkaadók érdekeit nagyon körültekintően kell felmérni és
bizonyára nem lesz könnyű optimális döntést hozni. Az biztos, hogy nálunk sem lehet majd elkerülni a világban zajló eseményeket.
