Az átalakulás, egyesülés és szétválás folyamatának bemutatása előtt szükséges azon jogszabályok áttekintése, amelyeket figyelembe kell venni a feladatok meghatározása során. Alapvetően a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk) előírásait kell tanulmányozni.
Jogi személy más típusú jogi személlyé történő átalakulása esetén az átalakuló jogi személy megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkező jogi személyre, mint általános jogutódra szállnak át. Átalakulás esetén a jogi személy létesítésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. A Ptk. 3:40.§-a szerint: „Nem alakulhat át a jogi személy, ha
- jogutód nélküli megszűnése iránti eljárás vagy csődeljárás alatt áll;
- vele szemben jogi személy elleni büntetőjogi intézkedés iránti eljárás van folyamatban, vagy jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedés hatálya alatt áll; vagy
- a tagok vagy az alapítók a létesítő okirat szerinti vagyoni hozzájárulásukat nem teljesítették.”
Ez azt jelenti, hogy felszámolás, végelszámolás és kényszertörlési eljárás alatt lévő jogi személy nem dönthet átalakulásról, egyesülésről illetve szétválásról. Természetesen végelszámolás esetén előfordulhat, hogy visszavonják a korábbi határozatot, így már nem lesz akadálya az átalakulásnak, egyesülésnek, szétválásnak.
Nem szorul magyarázatra az, hogy nem dönthet a jogi személy az átalakulásról, egyesülésről, szétválásáról, ha vele szemben jogi személy elleni büntetőjogi intézkedés iránti eljárás van folyamatban, vagy jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedés hatálya alatt áll.
A harmadik eset azt a korlátot fogalmazza meg, hogy átalakulásról, egyesülésről, szétválásról csak akkor lehet határozni, ha a tulajdonosok a vagyoni hozzájárulásukat már teljesítették. Gyakorlati szempontból ez úgy jelenik meg, hogy a mérleg nem tartalmaz jegyzett, de még be nem fizetett tőkét. Ezt a követelményt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 138. § (6) bekezdése is megerősíti: „Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének harmadik oszlopában a saját tőke tételében csak jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék (ez utóbbi negatív előjelű is lehet) és lekötött tartalék tétel szerepelhet, ennek érdekében előzőleg a szükséges átvezetéseket is el kell végezni.”
A Ptk 3:101. §-a szerint: „ A gazdasági társaság a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától vagy ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi ellenjegyzésétől kezdődően a létrehozni kívánt társaság előtársaságaként működhet.„ Fontos szabály ugyanakkor az, hogy az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött társaság előtársaságként nem működhet!
Az előtársaságra a létrehozni kívánt gazdasági társaságra irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
- a tagok személyében kizárólag jogszabályon alapuló változás következhet be;
- a létesítő okirat módosítására - a nyilvántartó bíróság, valamint a hatósági engedély kiadására jogosult szerv felhívása teljesítésének kivételével - nem kerülhet sor;
- az előtársaság gazdasági társaságot nem alapíthat, és abban tagként nem vehet részt;
- nem kezdeményezhető tag kizárására irányuló per; és
- nem határozható el átalakulás, egyesülés, szétválás, valamint jogutód nélküli megszűnés.
