Az átalakulás, egyesülés és szétválás számviteli feladatai áttekintése előtt szükséges néhány kérdést még tisztázni. Ezek – összefoglalóan – a következők:
- Mi indokolja az átalakulást, egyesülést és szétválást? Készültek-e gazdasági kalkulációk a döntés megalapozásához?
- Milyen formában működjön tovább a gazdasági társaság?
- A tulajdonosok egyetértenek-e az átalakulással, egyesüléssel és szétválással? Biztosított-e a döntés során a Ptk. szerinti minősített többség? (korlátlan felelősségű társaságoknál egyhangú, korlátolt felelősségű társaságok esetén háromnegyedes szavazati arány szükséges!)
- Mi a véleménye a Felügyelőbizottságnak (ha a társaságnál működik) az átalakulásról, egyesülésről és szétválásról?
- A jelenlegi tulajdonosok közül ki milyen összegű vagyoni hozzájárulással kíván részt venni a jogutód gazdasági társaságban?
- Szükséges-e tőkeemelés a tulajdonosok részéről, esetleg új tulajdonosok is bevonásra kerülnek?
- Milyen lesz az új tulajdonosi szerkezet? Nyilatkozni kell, hogy a jelenlegi tulajdonosok közül ki nem akar a jogutód gazdasági társaságban részt venni.
- A kilépések esetén szükséges-e a saját tőke pótlása?
- Tisztázni kell, hogy szétválás esetén a tulajdonosok melyik jogutód gazdasági társaságban kívánnak részt venni?
- Kétlépcsőben vagy egyetlen ülésen kívánnak dönteni a tulajdonosok az átalakulásról, egyesülésről és szétválásról?
Ha a tagok az átalakulás szándékával egyetértenek, a döntéshozó szerv meghatározza a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját és megbízza a jogi személy ügyvezetését az átalakulási terv, valamint az átalakulási döntés meghozatalához szükséges egyéb - jogszabály által meghatározott vagy a döntéshozó szerv által előírt - okiratok elkészítésével. (2013. évi CLXXVI. törvény alapján)
A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket, ha a jogi személynél ilyen működik, a felügyelőbizottsággal ellenőriztetni kell.
A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval is ellenőriztetni kell, ha az átalakuló jogi személy a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett. Nem jogosult erre a jogi személy állandó könyvvizsgálója és az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben a jogi személy számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte. A jogutód jogi személy állandó könyvvizsgálójává a jogi személy bejegyzésétől számított három üzleti éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte.
Ha az egyesüléssel érintett jogi személyek legalább egyike a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett jogi személy, valamennyi vagyonmérleg-tervezetet és vagyonleltár-tervezetet könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. Az egyesüléssel érintett jogi személyek döntése alapján a vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek ellenőrzése során valamennyi jogi személy esetében eljárhat ugyanaz a könyvvizsgáló.
A vagyonmérleg-tervezetet a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegére vonatkozó módszerekkel és a számviteli törvény által előírt bontásban kell elkészíteni.
A végleges vagyonmérlegek és vagyonleltárak könyvvizsgálata akkor is kötelező, ha a tervezeteknél lehetőség volt a könyvvizsgálat alóli mentesítésre!
A jogi személy vagyonának értékét, a saját tőke összegét a könyvvizsgáló által elfogadottnál magasabb értékben nem lehet meghatározni.
