Kérdés, hogy mi történik akkor, ha mégis céges számlát kell kiállítani? Ez esetben az adóalanyiság megszűnik a bevétel megszerzését megelőző nappal. Mit tehet ilyen esetben az adóalany? Ha a KATA alanyiság megszűnik (illetve nem is jön létre) a főfoglalkozású vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a vállalkozói szja szerinti adózás alá kerül. Abban az esetben, ha nem kíván a vállalkozói személyi jövedelemadózás szerint adózni, úgy az adóhatóságnak bejelentheti, hogy a vállalkozói átalányadózás szerinti adózást választja.
A vállalkozói személyi jövedelemadó:
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységéből származó jövedelmét úgy állapítja meg, hogy a vállalkozói bevételből levonja az elismert és igazolt költségeket.
Vállalkozói jövedelemnek – leegyszerűsítve - bevétel és elszámolható költségek különbözete tekinthető. Természetesen ehhez a költségeket nyilván kell tartani, erre szolgálhat a pénztárkönyv. Fontos tisztázni, hogy a számításhoz milyen költségeket lehet figyelembe venni. Ehhez a személyi jövedelemadóról szóló törvény mellékletei adnak segítséget.
A vállalkozói adóalap után az adó mértéke 9 százalék.
A vállalkozói osztalékalap és az adó mértéke
A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelemből kell kiszámítani.
Számítása: Vállalkozói jövedelem – 9 %-os adó összege
A vállalkozói osztalékalap után az adó mértéke 15 százalék.
Az osztalékalapot terheli a szociális hozzájárulási adó is, melynek mértéke 13 %. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy 2022. évben maximum 4 800 000 Ft osztalékalap után kell a szociális hozzájárulási adót fizetni.
Számítása: 4 800 000 x 0,13 = 624 000 Ft
Természetesen az egyéni vállalkozónak társadalombiztosítási járulékot is fizetnie kell. A TB járulék mértéke 18,5 %. Fontos szabály, hogy a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér illetve a garantált bérminimum alapján kell fizetni. (Ennek összege 2022. évben 200 000 Ft illetve 260 000 Ft) Egyéni vállalkozói jogállás esetében a szociális hozzájárulási adó alapját a minimálbér 112,5%-ának figyelembevételével kell meghatározni.
Számítása (garantált bérminimum alapján) 260 000 x 1,125 = 292 500 Ft
A társadalombiztosítási járulék összege: 260 000 x 0,185 = 48 100 Ft
A szociális hozzájárulási adó összege: 292 500 x 0,13 = 38 025 Ft
Együttesen: 86 125 Ft
Az előzőeken kívül még számolni kell az iparűzési adóval is, melynek összegét az árbevétel alapján lehet meghatározni. Az adómértéke legyen 2 %. Természetesen itt figyelembe kell (lehet) venni, hogy az iparűzési adó alapján lehet csökkenteni meghatározott költségekkel. (anyagköltség, alvállalkozói teljesítések értéke, stb) Itt most ezektől eltekintünk.
Számítása: 9 800 000 x 0,02 = 196 000 Ft
A számításoknál a költségek figyelembevételétől eltekintettem, de a szociális hozzájárulási adó költségnek minősül (38 025 Ft/hó), ez éves szinten 456 300 Ft.
Az adóterhek összesítése a következő:
Bevétel 9 800 000 Ft
Költségek (szociális hozzájárulási adó) 456 300 Ft
Vállalkozói szja
(9 800 000 – 456 300) x 0,09 = 840 933 Ft
Osztalékalap
9 800 000 – (456 300 + 840 933) = 8 502 767 Ft
Osztalékadó
8 502 767 x 0,15 = 1 275 415 Ft
Osztalék után fizetendő szociális
hozzájárulási adó
4 800 000 x 0,13 = 624 000 Ft
Jövedelemadók összesítése: 840 933 + 1 275 415 + 624 000 = 2 740 348 Ft
Járulék terhek: 86 125 x 12 = 1 033 500 Ft
Iparűzési adó 196 000 Ft
Adóteher összesen 3 969 848 Ft
Adótöbblet a KATA-hoz viszonyítva: 3 969 848 – 650 000 = 3319 848 Ft
Adóteher a bevétel százalékában: 3 969 848/9 800 000 = 40,51 %
Az adóterhek természetesen az elszámolt költségek függvényében csökkenthetőek!
Cikksorozatunk korábbi része: https://perfekt.blog.hu/2022/07/25/kata_osszehasonlitas_kalkulaciok
