Az egyéni vállalkozó az adóév egészére átalányadózást választhat, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét, vagyis a 2022. évi vállalkozói bevétele nem haladta meg a 24 000 000 forintot. Ettől eltérően az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele nem haladta meg az éves minimálbér ötvenszeresét, azaz a 2022. évi vállalkozói bevétele nem haladta meg a 120 000 000 forintot.
Az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor a vállalkozói bevételt kell alapul venni. A bevételből a jövedelem az egyes tevékenységek szerint különböző mértékben meghatározott költséghányad (költségátalány) levonásával állapítható meg. A költséghányad megállapításánál nem a bejelentett tevékenység az irányadó, hanem az, hogy mely tevékenységből származott bevétele az egyéni vállalkozónak. Ez a költséghányad 40-80-90 % lehet.
Nem kell adót fizetnie az átalányadózó egyéni vállalkozónak, ha az átalányban megállapított jövedelme 2022-ben nem haladja meg az 1 200 000 forintot.
Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó – ha áfalevonási jogát nem érvényesíti – csak bevételi nyilvántartást vezet (a pénztárkönyv bevételi adatait vezeti).
Folytassuk a példát, ha 40 %-os költséghányad vehető figyelembe.
Az átalányalap meghatározása:
9 800 000 x 0,4 = 3 920 000 Ft
9 800 000 – 3 920 000 = 5 880 000 Ft vagy 9 800 000 x 0,6 = 5 880 000 Ft
Az adó mértéke 15 % (de 1 200 000 Ft átalányadó alapig nem kell megfizetni a személyi jövedelemadót!)
Járulékok:
A minimálbér illetve a garantált bérminimum alapján kell kiszámítani.
Társadalombiztosítási járulék: 18,5 %
Szociális hozzájárulási adó 13 %
Tételezzük fel, hogy a bevételek egyenletesen folynak be. (9 800 000/12 = 816 667 Ft/hó)
Az átalányadó összegének kiszámítása:
= vállalkozói bevétel éves szinten 9 800 000 Ft
= átalányalap 5 880 000 Ft
átalányadó (5 880 000 – 1 200 000)x0,15 702 000 Ft
A társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó számítása során a garantált bérminimumot vegyük figyelembe. (figyelem: itt nem lehet figyelembe venni az 1 200 000 Ft mentességet)
A havi bevétel 816 667 Ft, melyből következik, hogy az átalányalap (816 667 x 0,6) 490 000 Ft. A számítások során ki kell számítani a halmozott átalányalapot, vagyis meg kell határozni, hogy a mentességi határt mikor érjük el, illetve lépjük túl.
= január havi átalányalap 490 000 Ft
= február havi átalányalap 490 000 Ft 980 000 Ft
= március hónap
1 200 000 – 980 000 = 220 000 Ft személyi jövedelemadó mentes, de 270 000 Ft már szja köteles! (490 000 – 220 000)
Január-február hónapokban a társadalombiztosítási járulék alapja 260 000 Ft lesz. (garantált bérminimum), de márciustól már a 490 000 Ft jelenti a járulék alapját. A társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó január hónapban:
(260 000 x 0,185) + (260 000 x 1,125 x 0,13) = 48 100 + 38 025 = 86 125 Ft.
(A társadalombiztosítási járulék alapja tehát 260 000 Ft, a szociális hozzájárulási adó alapja pedig 292 500 Ft)
Március hónaptól a
= társadalombiztosítási járulék alapja 490 000 Ft/hó (10 hónapon át)
= szociális hozzájárulási adó alapja 490 000 Ft/hó (10 hónapon át)
Együttesen 490 000 x 0,315 = 154 350 Ft
Fizetendő összeg
86 125 x 2 + 10 x 154 350 = 1 715 750 Ft
Iparűzési adó számítása
Az iparűzési adó alapja megegyezhet az átalányadó 20 %-kal növelt mértékével.
5 880 000 x 1,2 = 7 056 000 Ft. Az adó mértéke legyen 2 %.
IPA összege: 141 120 Ft
Adóteher összesítése:
= átalányadó összege 702 000 Ft
= TB járulék és szociális hozzájárulási adó 1 715 750 Ft
= iparűzési adó 141 120 Ft
Összesen 2 558 870 Ft
Adótöbblet a KATA-hoz viszonyítva: 2 558 870 – 650 000 = 1 908 870 Ft
Adóteher a bevétel százalékában: 2 558 870/9 800 000 = 26,11 %
