Gyerekkoromat vidéken töltöttem és minden évben vártuk a húsvétot, amikor összejött a család, de leginkább a húsvét hétfői locsolkodás emlékezetes. Már óvódás korunkban tanultuk a locsoló verseket, később pedig a vicces mondókákat. Húsvét hétfőn meglocsoltuk a lányokat, asszonyokat, piros tojást és csokoládé figurákat kaptunk a locsolásért. Minden háznál gazdag terülj-terülj asztalkával várták a locsolókat.
Már január elején nézegettük a naptárt, mikor lesz húsvét? Ebben az időszakban nem is nagyon értettem, hogy mi az oka annak, hogy a húsvét időpontja minden évben más és más napra esik. Gyakran hallottam azt a magyarázatot, hogy a húsvét egy változó dátumú ünnep. Ezt persze nem fogadtam el magyarázatként. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás és az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22. és április 25. közé. Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i.sz. 325-ben. A katolikus egyház ezzel összefüggésben kánonban rögzítette azt a számítási módot, amely meghatározza a húsvét naptári helyét. A tág intervallum következtében a húsvét harmincöt különböző napra eshetett. Csak érdekesség, hogy 300 és 2000. évek között a legkorábbi lehetséges időpontra (március 22.) a húsvét mindössze tizenötször, április 25-re pedig csak tizennégyszer esett.
A húsvét a kereszténység legnagyobb és legszentebb ünnepe, amikor Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon feltámadt. Húsvétnak megfeleltethető a pészah zsidó ünnep, mely az egyiptomi fogságból való kiszabadulás emlékét őrzi. A világ 195, az Egyesült Nemzetek Szervezete által elismert országának többsége ünnepli a húsvétot, de 116 országban a húsvét hétfő nem számít munkaszüneti napnak. Sok nemzet azonban nem ismeri el a húsvétot különleges napnak. Nem meglepő módon ezen országok többsége túlnyomórészt arab nemzet, ahol az iszlám az uralkodó vallás. Néhány ország, ahol a húsvétot nem ünneplik, vagy nem számít munkaszüneti napnak: Japán, Kína, Thaiföld, Egyesült Arab Emírségek, Amerikai Egyesült Államok.
A húsvétot megelőzi a negyven napos böjt, amely egyfajta közösségvállalás Jézusért, amiért lemondott saját életéről az emberiségért. A böjt utolsó hete a nagyhét. A húsvéti ünnepkör hamvazószerdától pünkösdvasárnapig tart, s bár a húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, mégis keveset tudunk róla. Az ünnepkör eseményei a következők:
Hamvazószerda: a Nagyböjt első napja, a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 46. nap.
Nagyböjt: Hamvazószerdától húsvétig tartó 40 napos bűnbánati időszak. Bár maga a periódus 46 napos, ebből 6 nap vasárnapra esik, mely az Úr napja, így nem számít bele a böjtbe.
Virágvasárnap: A nagyhét első napja, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának ünnepe.
Nagycsütörtök: A szent három nap első napja, ekkor történt meg az utolsó vacsora és búcsúzott el Jézus a tanítványaitól a Gecsemáné-kertben. Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába ,,mennek“, s csak nagyszombaton szólalnak meg újra.
Nagypéntek: Jézus Krisztus kereszthalálának napja, egyben a gyászünnep. Nagypénteken szokásos a keresztútjárás, amely során felidézik Jézus szenvedésének egyes állomásait. A keresztút mai szokásos 14 állomása (stáció) az 1600 körüli évekre nyúlik vissza.
Nagyszombat: A húsvétvasárnap előtti utolsó nap. Az esti körmenetek, a templomokban az új tűz gyújtása, mely Jézus és egyben a remény jelképe azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel van. Este ,,visszajönnek“ a harangok Rómából.
Húsvét: Jézus Krisztus feltámadása. Ehhez a naphoz tartozik az ételszentelés hagyománya.
Húsvéthétfő: A locsolkodás napja. A vízzel történő locsolás a kereszteléshez is kapcsolódik.
Áldozócsütörtök: A húsvéttól számított 40. nap. Jézus krisztus mennybemenetele.
Pünkösd: A húsvéttól számított 7. vasárnap, a Szentlélek kiáradása.
A húsvét legmeghatározóbb jelképe a húsvéti tojás, melynek piros színe a keresztre feszített Jézus vérétől származik. A tojáskeresés ma is élő néphagyomány. A bárány a legősibb és a legelterjedtebb húsvéti jelkép. Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. A húsvéti nyúl eredete a 16. századi Németországba vezethető vissza, ahol a termékenység szimbólumaként került be az ünnepi szertartásba, mivel a nyulak sok utódot nevelnek fel. A legenda szerint Ostarának, a germán istennőnek volt egy színes tojásokat tojó madara, amelyet a gyermekek szórakoztatása kedvéért nyúllá változtatott, más verzió szerint dühében változtatta nyúllá a madarat. Így honosodott meg ez az ”érdekes” nyuszi, amely fészket készit és azt tojásokkal meg is tölti.
Meg kell még említeni a húsvéti sonkát is. A téli disznóvágás után a böjtben nem lehetett elfogyasztani a füstölt sonkát, így a böjt befejeztével került e nemes étel az asztalra. A kalács és a tojás pedig a jólétet szimbolizálja.
