Az éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is kell készíteni. A mérleg és az eredménykimutatás formáját, szerkezetét a számviteli törvény tartalmazza és csak számszerű adatokat tartalmaz. A kiegészítő melléklet a mérleghez kapcsolódó kiegészítéseket tartalmazza, a mérleg számszaki adatait részletezi, magyarázza.
|
A kiegészítés tartalma |
2000.évi C. törvény |
|
Mérlegkészítés időpontja: a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérleg-fordulónapját követő - időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni. Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatható, de az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. |
3. § (6)1. pont11. § (3) |
|
A mérleg tagolását a törvény melléklete tartalmazza, A vállalkozó az "A", illetve "B" változat közül választhat. Amennyiben azonban a vállalkozó az egymást követő üzleti évben nem azonos változat szerint készíti a mérleget, biztosítania kell, hogy a tárgyév adataival az előző üzleti év adatai összehasonlíthatók legyenek. Egyik változatról a másikra való áttérést indokolni kell. |
22.§ (1) |
|
A mellékletben megadott mérleg tételeinek további tagolása megengedett. Új tételek is felvehetők, ha azok jogszabály szerinti tartalmát az előírt séma szerinti tételek egyikének a számviteli törvény szerinti elnevezése, tartalma sem fedi le. Ez esetben az új tétel tartalmát, az elkülönítés indokait be kell mutatni. |
22.§ (2) |
|
A mellékletben megadott mérleg arab számmal jelzett tételei egy-egy római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoporton belül összevonhatók, ha a) azok összegükben a megbízható és valós összkép szempontjából nem jelentősek, b) azok összevonása elősegíti a világosság elvének érvényesülését, c) az összevont tételek részletezését és az összevonás indokát a kiegészítő melléklet tartalmazza. |
22.§ (3) |
|
A vagyonkezelőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni a kezelésbe vett, az állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközöket is. Ezen eszközöket - legalább mérlegtételek szerinti megbontásban - külön be kell mutatni. |
23.§ (2) |
|
Be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét legalább vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, ingatlanok, ideértve az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat is, műszaki berendezések, gépek, járművek, továbbá egyéb berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok, tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések részletezésben. Ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit. |
59.§ (1) |
|
Be kell mutatni az egyes mérlegtételeknél alkalmazott - az előző üzleti évtől eltérő - eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések indokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat. |
88. § (4) |
|
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a hátrasorolt eszközök értékét jogcímek szerinti részletezésben. Hátrasorolt eszköz: az a követelés, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely az adósnál, illetve az értékpapír kibocsátójánál hátrasorolt kötelezettségnek minősül, és amely felett az adós, illetve az értékpapír kibocsátó felszámolása, csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után lehet rendelkezni, illetve kiegyenlíteni; |
90. § (5)3 § (8) 19. pont |
