Újabb olvasói kérdésre válaszolunk, melyben az derül ki, negatív mérleg esetén indulhat-e egy cég közbeszerzési eljárásban.
Kérdés:
„Cégünk előző év mérleg szerinti eredménye negatív lett. Indulhatunk közbeszerzési eljárásban vagy ez kizáró körülmény?”
Válasz:
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.; közbeszerzési törvény) 56-57. §-ai tartalmazzák az ún. kizáró okokat, amelyek fennállása esetén az adott gazdálkodó szervezet a törvény erejénél fogva vagy az ajánlatkérő döntése alapján nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban. A kizáró okok jellemzően a gazdasági szereplő jogi, gazdasági helyzetével összefüggő körülmények – például tevékenység felfüggesztése, végelszámolás, csődeljárás – illetve valamilyen kötelezettség (lejárt adó,- járulékfizetési kötelezettség) nem teljesítésén, vagy jogsértő magatartáson (hamis adatszolgáltatás, szerződéses kötelezettség nem teljesítés) alapulnak. Ezek között nem szerepel a mérleggel kapcsolatos előírás.
Az ajánlatkérők a mérleggel kapcsolatos előírásaikat a pénzügyi alkalmasság körében [Kbt. 55. § (1) bek.] tehetik meg, amelyek között valóban nem ritkán szerepel az előző évek pozitív mérlegére vonatkozó elvárás. Azzal együtt, hogy ennek indokoltságát minden esetben csak a konkrét közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági helyzetére vonatkozó előírások összevetése, elemzése alapján lehet megtenni, ismert olyan döntőbizottsági álláspont, mely szerint a negatív üzemi (üzleti) eredmény csak akkor minősülhet a közbeszerzési szerződés teljesítése szempontjából veszélyeztető tényezőnek, ha e tekintetben egyfajta tendencia figyelhető meg (például egymást követő több évben veszteséggel zárt a cég; lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság D.542/19/2009. sz. határozatát).
Ezen túl érdemes kitérni arra is, hogy az ajánlattevők a pénzügyi, gazdasági alkalmasságuknak megfelelhetnek más szervezet erőforrására való támaszkodással is [Kbt. 55. § (5) bek.]. Ez esetben az a szervezet, amelynek adatait – például pozitív mérlegét – az ajánlattevő (részvételre jelentkező) az alkalmasság igazolásához felhasználja, a Polgári Törvénykönyv 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben keletkezett kár megtérítéséért, amely az ajánlatkérőt érte.
