Kérdés:
„Módosítható-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés időközben bekövetkezett árváltozás, áremelkedés miatt, amelyet a nyertes vállalkozó nem láthatott előre?"
Válasz:
A közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződések (közbeszerzési szerződés) módosítása sajátos szabályok mentén történik, e tekintetben önmagában a polgári jogi megközelítés (a felek közös megegyezése a módosítás kérdésében) nem elegendő. Természetesen a közbeszerzési szerződések módosítása sem kizárt, de figyelemmel kell lenni a közbeszerzési törvényben (közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény; Kbt.) foglalt szerződésmódosítási korlátokra. Ezen tilalmak mögött meghúzódó legfőbb megfontolás az, hogy olyan módosításra ne kerüljön sor, amely a szerződés tárgyának a változását eredményezi, illetve a módosítás nem vezethet a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzéséhez. Az említett korlátok az alábbiak, azaz a felek akkor nem módosíthatják a közbeszerzési szerződést, ha a módosítás
- olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a közbeszerzési eljárásban, lehetővé tették volna az eredetileg részt vett szereplőkön (ajánlattevőkön, jelentkezőkön) kívül más szereplők részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét; vagy
- a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy
- a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest új elemre terjeszti ki [Kbt. 132. § (1) bek.].
Az első pontban említett feltétel kapcsán a Kbt. rögzíti, hogy nem kell vizsgálni az abban foglaltakat, ha a szerződés módosítása a szerződéskötést követően, szerződéskötéskor előre nem látható okból válik szükségessé és a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti [Kbt. 132. § (2) bek.]. A második pontban szereplő tilalom szempontjából pedig további fontos korlátozást jelent, hogy az eredeti, a szerződésben szereplő ellenérték 5%-ot meghaladó mértékű módosítását minden esetben úgy kell tekinteni, hogy az a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg.
Az idézett korlátozások és feltételek alapján elmondható, hogy áremelés tekintetében sem kizárt a szerződés módosítása, azonban figyelemmel kell lenni az alábbiakra.
A módosításra csak olyan körülmény adhat okot, amely a szerződés megkötésekor nem volt ismert, utóbb merült fel és arra a felek – kellő előrelátás mellett – nem számíthattak (1). E körben természetesen mérlegelni kell a szerződés módosítását indokoló egyedi körülményeket.
Az ár kapcsán azért igényel további és különös körültekintést a szerződés módosítása, mert az ár a közbeszerzési eljárások kötelező bírálati szempontja, az ajánlattevők közti verseny meghatározó eleme. Amennyiben a szerződéses ár módosítását valóban előre nem látható körülmény indokolja, a szerződés módosítása akkor megengedett, ha a szerződés – a módosítás nélkül – valamely fél (a kérdés szerinti esetben nyilvánvalóan az ajánlattevő) lényeges jogos érdekét sérti (2). Az említett feltételek konjunktívak, azaz mindkettő teljesülése szükséges ahhoz, hogy a Kbt. 132. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt szerződésmódosítási tilalomtól el lehessen tekinteni.
Amennyiben az említett feltételek teljesülnek, a szerződés módosításához szükséges az ajánlatkérő hozzájárulása, továbbá a szerződéses ár módosítása nem haladhatja meg az ellenérték 5%-át.
További információ is érdekli? Jelentkezzen szeptember 29-ei szakmai programunkra, melynek címe Közbeszerzési Döntőbizottság esetjoga - állásfoglalások. Jelentkezés: e-mail-en marketing@perfekt.hu
