A közbeszerzésekről szóló 2015. évi. CXLlII. törvény (a továbbiakban: új Kbt., Kbt.) érintette a támogatás okán a törvény hatálya alá tartozó beszerzésekre vonatkozó szabályozást is. Az új előírások következtében – 2015. november 1-je óta – a korábbiaknál több esetben terjed ki a törvény hatálya a támogatásból megvalósuló beszerzésekre. Tekintsük át a továbbiakban változtatás lényegét!
Az új Kbt. továbbra is az „Értelmező rendelkezések” körében a definiálja a támogatás fogalmát. Az új Kbt. 3. § 39. pontja alapján támogatásnak minősül a közbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez pénzeszköz vagy egyéb anyagi előny juttatása az ajánlatkérő részére, ide nem értve az adókedvezményt és a kezességvállalást. Változatlan támogatás-fogalom mellett ugyanakkor az új Kbt. 5. §-ának (3) bekezdése – a korábbiakban is szabályozott helyzeteken túl – kiterjeszti a törvény alkalmazását egy újabb esetkörre a támogatás ténye miatt ajánlatkérővé váló szervezetek vonatkozásában. Az új előírás lényege, hogy nem a beszerzés becsült értékének meghatározott százalékához, arányához (lásd uniós eljárásrend tekintetében ajánlatkérő a támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében – a Kbt. 5. § (2) bekezdésében részletezettek szerint –, akinek beszerzését többségi részben egy vagy több ajánlatkérőnek minősülő szervezet támogatja; uniós értékhatár alatt pedig a 75%-ot meghaladó mérték a releváns támogatási intenzitás), hanem egy pontosan meghatározott összeghez köti a Kbt. alkalmazásának kötelezettségét.
A Kbt. 5. § (3) bekezdése értelmében „A (2) bekezdésben foglaltak mellett a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amelynek szolgáltatás megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet legalább huszonötmillió forint összegben közvetlenül támogatja, kivéve, ha a beszerzés
- a) egyedi kormánydöntésben megállapított beruházási támogatásból,
- b) egyedi munkahely-teremtési támogatásból,
- c) képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatásból,
- d) kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból,
- e) nagyvállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatásából, vagy
- f) bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatásból valósul meg.”
Előzőek alapján látható tehát, hogy az újonnan beépítésre került esetkör alapján nem kell vizsgálni azt, hogy a Kbt. 5. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő szervezet milyen arányban támogatja az adott beszerzést. Önmagában a huszonötmillió forint összegű támogatás megalapozza a Kbt. alkalmazásának kötelezettségét, amennyiben annak egyéb feltételei is fennállnak (például nem tartozik a beszerzés a kivételi körbe). Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a Kbt. 5. § (3) bekezdése szerinti esetben mindenkor a Kbt. III. Része (uniós értékhatár alatti eljárásrend) alkalmazásával kell eljárni, tekintet nélkül arra, hogy a beszerzés teljes becsült értéke eléri-e az uniós értékhatárt vagy sem. A szabályozásbeli megközelítés indoka, hogy a Kbt. 5. § (3) bekezdésében szabályozott esetkörre nem terjed ki az uniós közbeszerzési irányelvek hatálya.
Megjegyzendő továbbá, hogy a Kbt. 2015. december 24-étől hatályos módosítása következtében (lásd a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, valamint az azzal összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXVI. törvény 18. § (1) bekezdését) nem valamennyi, huszonötmillió forint összegű támogatást tartalmazó beszerzésre terjed ki a Kbt. hatálya, hanem az alól kivételként került meghatározásra több, a gazdaság működése szempontjából lényeges támogatási forma.
