A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLlII. törvény (a továbbiakban: Kbt., új Kbt.) változatlanul fenntartja az éves összesített közbeszerzési terv (a továbbiakban: közbeszerzési terv) készítésének kötelezettségét. Az új Kbt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők – a központi beszerző szervek kivételével – továbbra is a tárgyév március 31. napjáig kötelesek a közbeszerzési tervben összesíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseiket. [Kbt. 42. § (1) bek.]
A Perfekt Blogon a tavalyi év során, 2015. február 28-ai bejegyzésként közreadott írásban már foglalkoztunk a közbeszerzési terv szerepével, rendeltetésével. Ezek megismétlése nélkül ezúttal az alábbiakra kívánjuk felhívni szíves figyelmüket.
A közbeszerzési tervben az egybeszámítási szabályokra tekintettel (Kbt. 19. §) megállapított nemzeti, illetve uniós értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzéseket kell feltüntetni. Ehhez tisztában kell lenni az adott évre irányadó közbeszerezési értékhatárokkal (lásd ehhez a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatóját a 2016. január 1-jétől irányadó közbeszerzési értékhatárokról; megjelent a Közbeszerzési Értesítő 2016. évi 12. számában, 2016. január 29-én), valamint a törvény tárgyi hatálya alá tartozó beszerzések körével.
Meg kívánjuk jegyezni, hogy az új Kbt. érintette a Kbt. hatálya alól kivett beszerzéseket is. Az uniós értékhatárokat elérő beszerzések tekintetében is több helyen pontosításra került a szöveg (Kbt. 9-14. §-ai), illetve az uniós értékhatár alatti beszerzések vonatkozásában új kivételi esetek is beépítésre kerültek [lásd például a 111. § d) pont; 111. § r)-s) pontjai].
A közbeszerzési tervnek nincsen ugyan kötelezően alkalmazandó mintája, javasolt annak összeállításánál az alábbiakra figyelemmel lenni. Javasolt egyrészt a tervet beszerzési kategóriánként (árubeszerzés/építési beruházás/szolgáltatás megrendelés/koncessziós tárgyak) megbontva, másrészt az alkalmazandó eljárásrend (uniós/uniós alatti) szerint összeállítani. Célszerű a tervezett beszerzés konkrét tárgyát is megadni, illetve ugyancsak tájékoztató adat az eljárás fajtájnak, valamint a beszerzés várható időpontjának szerepeltetése.
Az éves beszerzési terv – túl azon, hogy a beszerzések éves szintű tervezésének eszköze – információs jelentőséggel is bír. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési eljárások egy meghatározott köre esetében már nem hirdetménnyel indulnak az eljárások – lásd összefoglaló tájékoztatóval meghirdetett eljárások – az ajánlattevők számára felértékelődhet az éves beszerzési terv információs szerepe. Az ajánlattevők ebből tájékozódhatnak a kiíró szervezetek beszerzési terveiről, esetlegesen annak tervezett időpontjáról (amennyiben a tervben feltüntetésre kerül).
Végezetül: a közbeszerzési terv nyilvános; az ajánlatkérő köteles azt – illetve a terv módosításait – a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban közzétenni.
