Jelen levelünkben két adatszolgáltatásról kívánjuk felhívni a figyelmet.
1./ KATA-s vállalkozásoknak történő kifizetések adatszolgáltatása:
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) - Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) kötelezően előírja a vállalkozók adatszolgáltatását.
Az Art. szerinti adózó (ideértve a társasházat, de ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózók tételes adójának alanyát) tárgyévet követő év március 31-ig adatot szolgáltat a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha azt számla alapján juttatja, és annak összege a tárgyévben meghaladja az 1 millió forintot.
A kisadózó vállalkozások februári bevallásában szintén ugyanezt azt adatszolgáltatást tették meg.
Az adatszolgáltatás mellett az is a cél, hogy a NAV kiszűrje az esetleges bújtatott munkaviszonyt például akkor, ha a kisadózónak csak egy partnere van.
Ez az adatszolgáltatás vonatkozik az összes vállalkozásra, aki egy éven belül ilyen kifizetést teljesített.
Az adatszolgáltatás letölthető a NAV honlapjáról K102-es nyomtatvány.
2./ Jegyezett tőke emelésének adatszolgáltatása:
Mivel köztudott, hogy KFT esetében a jegyzett tőke 3 millióra történő emelését a parlament elhalasztotta, ezért akik ezt nem várták meg, azoknak szeretnénk segítséget nyújtani az adatszolgáltatásról.
Az Szja tv. 77/A. (4) bekezdés szerint: „ A belföldi székhelyű társas vállalkozás (átalakulása esetén jogutódja) - az adóévet követő január 31-éig - jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelését, átalakulását vagy az általa kibocsátott átváltoztatható kötvény átalakítását követően magánszemélyenként adatot szolgáltat az adóhatóság részére az említett jogügylet révén kibocsátott (megemelt névértékű) összes értékpapírról, továbbá az így kibocsátott (megemelt névértékű) értékpapír átruházásáról, bevonásáról, átalakításáról és kicseréléséről. A magánszemély az említett jogügylet révén megszerzett (megemelt névértékű) összes értékpapírjáról elkülönített nyilvántartást vezet; az értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír(ok) megszerzésére fordított érték - és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás - alapulvételével, annak megfelelően határozza meg.
A fenti adatszolgáltatásnak az oka, hogy ha eredménytartalékból történik a jegyzett tőke emelése, az felfogható úgy is, mintha a tagok „ osztalékot „ kaptak volna. Adófizetési kötelezettsége ebben az esetben viszont akkor keletkezik, amikor az így megszerzett üzletrészt kivonják a vállalkozásból, vagy elidegenítik, vagy végelszámolásra, vagy felszámolásra kerül sor. Az ilyen kivonásra akár 5 éven túl is sor kerülhet, és az adóhatóságnak tudnia kell, hogy kinél kell ennek az adózására oda figyelni. Azt is tudni kell, hogy ebből az adatszolgáltatásból eredő fizetési kötelezettség nem fog az általános szabályok szerint elévülni.
Természetesen ennek a nyomtatványa még nincs fenn a honlapon, de akik esetleg 2015.-ben jegyzett tőkét emeltek ilyen forrásból azok már megtették adatszolgáltatásukat a 15K71 nyomtatványon 2016. január 31.-ig.
