2016. január 1-jétől már több gazdálkodó számára lehetőség az IFRS alkalmazása, mely gazdálkodók száma 2017. január 1-jétől várhatóan tovább bővül, egyrészt az önkéntes áttérők táborának növekedése miatt, másrészt azon gazdálkodókkal, akik számára 2017. január 1-jétől kötelező az átállás.
Tartalom és forma?
Az IFRS mind szemléletében, mind struktúrájában jelentősen különbözik az eddig megszokott számviteli rendszertől. Szemléletében különböző olyan tekintetben, hogy nem kívánja tételesen, szabály-orientáltan meghatározni a számviteli előírásokat, nem ad kötelező sémákat (például mérlegre, eredménykimutatásra), hanem arra koncentrál, hogy a beszámolóban alkalmazott eljárások, struktúrák alkalmazkodjanak az általa meghatározott alapelvekhez. Ez a nemzeti, számviteli törvényhez képest merőben más szemlélet, amely több esetben zavarba hozza a számviteli szakembereket, hiszen eddig jellemzően adott volt a számviteli eljárás, adott volt a kötelező struktúra, az IFRS-ben pedig neki kell felépíteni, alkalmazni, úgy, hogy az alapelvekkel és a társaság adottságaival is összhangban legyen.
A szemlélet mellett a struktúra is kifejezetten eltérő, nem egy egységes szerkezetű, könnyen megismerhető rendszer, hanem standardok és értelmezések gyűjteménye. Mivel a standardok és az értelmezések egy-egy kiemelt témakörre koncentrálnak, azt igyekeznek átfogóan feldolgozni, szükséges a standardok közötti összefüggésekre is nagy figyelmet fordítani. Erre a standardok hatályának kijelölése, az értelmezésekben jelzett hivatkozások is felhívják a figyelmet, de a szövegben számos helyen lehet konkrét utalásokat is találni egy másik standardban szabályozott témára. Ez egy magyar számviteli törvény olvasását megszokott számviteli szakember számára nagy kihívás.
Az IFRS-ek teljes anyagának terjedelme meglehetősen nagy: közel két és félezer oldalas a hivatalos kiadvány. A standardok számozását alapul vevő sorrend azonban nem követi sem a beszámolórészek szerkezetét, sem a beszámoló összeállításánál előforduló feladatok logikai sorrendjét. Ezért az egyes témákra vonatkozó követelmények alapos ismerete mellett szintetizáló készség is szükséges ahhoz, hogy a beszámolónak az IFRS-ek által elvárt tartalmát egészében átlássuk, és rendszerezőkészség ahhoz, hogy adott elszámolási, értékelési kérdésre a választ, ha azt a szabályozás tartalmazza, rövid idő alatt megtaláljuk.
Kinek kötelező és kinek választható az átállás?
2005. január 1-jétől az 1606/2002-es EK rendelet szerint minden Európai Uniós tőzsdén jegyzett társaságnak, bankoknak, pénzügyi intézményeknek, biztosítóknak és leányvállalatainak kötelező az IFRS szerinti konszolidált (összevont) beszámoló elkészítése. Emellett a magyar szabályozásban a 2015. évi CLXXVIII. törvény hatálybalépése óta, 2016. január 1-jétől már nemcsak a konszolidált, hanem az egyedi beszámolókban is kötelező a használata bizonyos társaságoknak, illetve lehetőség többeknek. 2016. január 1-jétől már áttérhettek az anyavállalati IFRS jelentéseket készítő társaságok, valamint a tőzsdén jegyzett társaságok, míg a hitelintézetek és tőzsdén jegyzett társaságok számára 2017. január 1-jétől kötelező az IFRS-re való áttérés. A pénzintézetek számára néhány hete megjelent törvénymódosítás alapján azonban csak 2018. január 1-jétől kötelező az átállás, bár választható a 2017. január 1-jei bevezetés is, amennyiben a pénzintézet felkészültnek érzi magát erre.
A fentieken kívül a könyvvizsgálati kötelezettségre vonatkozó értékhatár feletti, könyvvizsgálóval rendelkező társaságok is áttérhetnek az IFRS-ek alkalmazására 2017. január 1-jétől.
Kinek érdemes bevezetnie az IFRS-t?
Elsősorban azokat a vállalkozásokat érinti az átállás, akiknek valamilyen külföldi tulajdonosi háttere van, esetlegese hitelezői. Azon társaságok számára, ahol már a teljesítmény mérésére eddig is az IFRS szerinti eredményeket vették figyelembe, ott egyértelműen célszerű az átállás, hiszen a kettős nyilvántartás mindennapos feladatai megszűnnek. Azonban nemcsak nekik, hanem minden nemzetközi kapcsolattal rendelkező társaság valamilyen szinten találkozott már az IFRS igényével, több esetben egy nagyobb hitel, megbízás esetén a hitelminősítéshez, partnerminősítéshez már IFRS szerinti beszámolókat kérnek. Számukra ugyancsak érdemes elgondolkodni, hogy nem érdemes-e az átállás kérdésével foglalkozni.
Milyen határidők vannak?
Nagyon sok társaság érdeklődést mutat az áttérés iránt, azonban többen kivárnak, hogy az első tapasztalatokat megismerjék azoktól, akik végül áttértek 2016. január 1-jétől.
Az áttérést 90 nappal a fordulónap előtt kell bejelenteni a NAV és a KSH felé, azaz egy 2017. január 1-jei áttérés esetén ez praktikusan 2016. szeptember 30-i határidőt jelent. A bejelentkezéshez egy könyvvizsgálói véleményre is szükség van, aki arról mond véleményt, hogy a társaság IFRS szerinti számviteli politikával rendelkezik-e, elkészítette-e az IFRS-ek szerinti nyitómérlegét, valamint rendelkezik-e IFRS regisztrált mérlegképes könyvelővel.
Egy 2017. január 1-jei átálláshoz időben el kell kezdeni felkészülni, amennyiben valaki az áttérésen gondolkodik. Az áttérés előtt érdemes átgondolni, hogy milyen potenciális eltérések lehetnek az IFRS-ek és a jelenlegi számviteli szabályok között, ezeknek az informatikai kezeléséről, valamint a beszámoló struktúráját is érdemes kialakítani.
Szerző: dr. Rózsa Ildikó
az IFRS Klub szakmai vezetője
(közgazdász, okleveles könyvvizsgáló, ACCA tag, BME adjunktusa, nemzetközi számvitel oktatója)
Tudjon meg többet az IFRS átállás szabályairól.
Jelentkezzen IFRS Klubunkba:
Dr. Rózsa Ildikó (közgazdász, okleveles könyvvizsgáló, ACCA tag, BME adjunktusa, nemzetközi számvitel oktatója), az IFRS Klub szakmai vezetőjének koordinálásával a szakma neves képviselőinek előadásában vehet részt programsorozatunkon és olvashatja a szakmai cikkeket tartalmazó e-magazinunkat, a Perfekt MAG-ot.
Jelentkezzen már most és vegyen részt szeptember 21-i előadásunkon!
Téma: Az IFRS átállás szabályai Magyarországon, az eddigi tapasztalatok, és az IFRS 1, az első áttérés
Előadók:
Bíróné Zeller Judit (Nemzetgazdasági Minisztérium, Számviteli és Felügyeleti Főosztály, vezető főtanácsos) és
dr. Rózsa Ildikó (közgazdász, okleveles könyvvizsgáló, ACCA tag, BME adjunktusa, nemzetközi számvitel oktatója)
A részletekért látogasson el honlapunkra.
