2016.07.06-i változások, sajátosságok a munkavédelmi képviselőkkel
kapcsolatos jogszabályi követelményekben
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban Mvt.) legutolsó módosítása 2016. július 08-án lépett hatályba (módosította a 2016. évi LXXIX. törvény), mely során módosításra került a munkavédelmi érdek-képviseletről, érdekegyeztetésről szóló VI. Fejezet néhány – a munkavédelmi képviselő választással kapcsolatos – előírása is. A választás lebonyolítására a módosított Mvt. 90. § (1) és (2) bekezdése rendelkezik.
A munkavédelmi képviselő-választással kapcsolatos változások összefoglalva a következőek:
- A munkavédelmi képviselő(k) kötelező működtetése nem jogszabályi előírás továbbra sem a munkáltatók részéről, eddig sem volt az, a munkáltatónak csak a képviselő-választást és a képviselő (bizottság) megválasztása esetén a működése feltételeit kell biztosítania és ezt bizonyítania, csak - július 8-i törvénymódosítás után - 20 fő munkavállalói létszám felett.
- Kikerült a jogszabályból az, hogy a képviselőválasztást az Mt. hatálya alá tartozó 50 fő munkavállaló foglalkoztatása esetén kell megtartani, helyette csak az került bele, hogy 20 fő munkavállalói létszám felett kell megtartani. A munkavállaló fogalmát az Mvt. az értelmező rendelkezéseknél a szervezett munkavégzés fogalmához köti, amely alapján - a törvény értelmezése szerint- a képviselő-választásra kötelezett munkáltatói kört a most módosított Mvt. kiterjeszti a legtöbb munkáltatóra: közalkalmazottakat, köztisztviselőket, igazságszolgáltatás területén foglalkoztatottakat stb. alkalmazó munkáltatókra is. Eddig ez csak az Mt. hatálya alá tartozókra terjedt ki (azaz aki hagyományos munkaszerződéssel alkalmazott 50 fő munkavállalóra).
- Képviselő bárki lehet, aki megfelel a következő feltételeknek: munkavédelmi képviselő lehet az a cselekvőképes munkavállaló, aki legalább 6 hónapja munkaviszonyban áll a munkáltatóval és az adott telephelyen dolgozik. Nem választható munkavédelmi képviselővé, aki munkáltatói jogokat gyakorol, a vezető hozzátartozója, a választási bizottság tagja, vagy az, aki – és ez a módosított Mvt. új rendelkezése - a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.
- Fontos megemlíteni, hogy a képviselő-képzéssel kapcsolatosan a jogszabály-változás nem érintette a munkáltató azon kötelezettségét sem, hogy csak biztosítania kell a megválasztott munkavédelmi képviselők részére a képviselő-képzésen való részvétel lehetőségét (egy választási ciklusban a választást követő 1 éven belül 16 órás képzés, ezt követően évente 8 órás továbbképzés). Azonban ha a megválasztott képviselő nem vesz részt a képzésen, döntése nem érinti a további működését, nem feltétele a képviselőségének a képzésen való részvétele (ugyanis lehet, hogy van munkavédelmi szakképzettsége, sőt, szakképesítéséből kifolyólag részmunkaidőben nem főtevékenységként munkavédelmi feladatokat is elláthat az adott munkáltatónál alkalmazásban). E kapcsolt foglalkoztatási forma korábban is előfordult s az elkövetkező időkben - főleg a kisebb munkáltatóknál - előtérbe kerülhet, hiszen a jogszabály változása alapján a képviselő-választásra kötelezett munkáltatók száma bővült a foglalkoztatási kör kiterjesztése és a foglalkoztatott létszám csökkentése melletti kötelezettség miatt.
- Több hírforrásban olvasható információval ellentétben a módosított Mvt. (de a módosítás előtti is) a 82. § (1)-(2) bekezdése nem tartalmaz arra adatot, hogy a munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírsággal sújtja azokat a munkáltatókat, amelyek - ha kötelezettek - nem tartanak képviselő-választást, illetve nem biztosítják működési feltételeiket (korábbi eljárás szerint amennyiben a munkáltatónál lefolytatott eljárás – ellenőrzés - során e hiányosságot a munkavédelmi hatóság megállapította, a választás lebonyolítására határidős határozati kötelezést adott ki).
- Változás azonban az, hogy a módosított Mvt. azonban új szankcionálási formát vezetett be: egy új szakaszban (82/D.) közigazgatási bírság kiszabásának lehetőségét rögzíti, amely a munkáltatónál ugyan, de csak természetes személy esetében szabható ki - például egy társas vállalkozás (pl. Kft.) ügyvezetőjének személy szerint (bár az lehet munkáltató is, pl. egyéni vállalkozó, vagy őstermelő). A munkavédelmi képviselői kérdéskörrel kapcsolatban azonban a módosított Mvt. szerint a bírságolásra csak akkor kerülhet sor, ha a munkáltatónál a konkrét természetes személy a képviselőkkel kapcsolatos kérdéskörben a megválasztott képviselőt jogaiban korlátozza, vagy annak gyakorlása miatt felé hátrányos intézkedést tesz. A képviselő választás elmulasztását a szankcionálás indokaként nem említi.
- Végezetül a módosítás meghatározza a változott jogszabályi előírások alkalmazásának időpontját:
- annál a munkáltatónál, ahol az Mvt-t módosító törvény hatálybalépése előtt - 2016.07.08.- már volt választott munkavédelmi képviselő (bizottság), ott a munkavédelmi képviselő mandátumának lejártát követő új választás során kell az új előírásokat alkalmazni;
- ahol az Mvt-t módosító törvény hatálybalépése előtt nem volt választott munkavédelmi képviselő (bizottság), ott az új előírások szerint a hatályba lépést követő fél éven belül kell megtartani
Kapcsolódó munkavédelemhez fűződő képzéseinkről további információkat a weblapunkon olvashatnak vidéki képzési központjaink oldalán.
Szerző: Dér Miklós s.k.
