2016. sze 07.

Munkavédelmi képviselők - változásokról egyszerűen -

írta: Perfekt Blog
Munkavédelmi képviselők - változásokról egyszerűen -

2016.07.06-i változások, sajátosságok a munkavédelmi képviselőkkel
kapcsolatos jogszabályi követelményekben

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban Mvt.) legutolsó módosítása 2016. július 08-án lépett hatályba (módosította a 2016. évi LXXIX. törvény), mely során módosításra került a munkavédelmi érdek-képviseletről, érdekegyeztetésről szóló VI. Fejezet néhány – a munkavédelmi képviselő választással kapcsolatos – előírása is. A választás lebonyolítására a módosított Mvt. 90. § (1) és (2) bekezdése rendelkezik.

munkavedelem.jpg

A munkavédelmi képviselő-választással kapcsolatos változások összefoglalva a következőek:

  1. A munkavédelmi képviselő(k) kötelező működtetése nem jogszabályi előírás továbbra sem a munkáltatók részéről, eddig sem volt az, a munkáltatónak csak a képviselő-választást és a képviselő (bizottság) megválasztása esetén a működése feltételeit kell biztosítania és ezt bizonyítania, csak - július 8-i törvénymódosítás után - 20 fő munkavállalói létszám felett.

  2. Kikerült a jogszabályból az, hogy a képviselőválasztást az Mt. hatálya alá tartozó 50 fő munkavállaló foglalkoztatása esetén kell megtartani, helyette csak az került bele, hogy 20 fő munkavállalói létszám felett kell megtartani. A munkavállaló fogalmát az Mvt. az értelmező rendelkezéseknél a szervezett munkavégzés fogalmához köti, amely alapján - a törvény értelmezése szerint- a képviselő-választásra kötelezett munkáltatói kört a most módosított Mvt. kiterjeszti a legtöbb munkáltatóra: közalkalmazottakat, köztisztviselőket, igazságszolgáltatás területén foglalkoztatottakat stb. alkalmazó munkáltatókra is. Eddig ez csak az Mt. hatálya alá tartozókra terjedt ki (azaz aki hagyományos munkaszerződéssel alkalmazott 50 fő munkavállalóra).

  3. Képviselő bárki lehet, aki megfelel a következő feltételeknek: munkavédelmi képviselő lehet az a cselekvőképes munkavállaló, aki legalább 6 hónapja munkaviszonyban áll a munkáltatóval és az adott telephelyen dolgozik. Nem választható munkavédelmi képviselővé, aki munkáltatói jogokat gyakorol, a vezető hozzátartozója, a választási bizottság tagja, vagy az, aki – és ez a módosított Mvt. új rendelkezése - a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.

  4. Fontos megemlíteni, hogy a képviselő-képzéssel kapcsolatosan a jogszabály-változás nem érintette a munkáltató azon kötelezettségét sem, hogy csak biztosítania kell a megválasztott munkavédelmi képviselők részére a képviselő-képzésen való részvétel lehetőségét (egy választási ciklusban a választást követő 1 éven belül 16 órás képzés, ezt követően évente 8 órás továbbképzés). Azonban ha a megválasztott képviselő nem vesz részt a képzésen, döntése nem érinti a további működését, nem feltétele a képviselőségének a képzésen való részvétele (ugyanis lehet, hogy van munkavédelmi szakképzettsége, sőt, szakképesítéséből kifolyólag részmunkaidőben nem főtevékenységként munkavédelmi feladatokat is elláthat az adott munkáltatónál alkalmazásban). E kapcsolt foglalkoztatási forma korábban is előfordult s az elkövetkező időkben - főleg a kisebb munkáltatóknál - előtérbe kerülhet, hiszen a jogszabály változása alapján a képviselő-választásra kötelezett munkáltatók száma bővült a foglalkoztatási kör kiterjesztése és a foglalkoztatott létszám csökkentése melletti kötelezettség miatt.

  5. Több hírforrásban olvasható információval ellentétben a módosított Mvt. (de a módosítás előtti is) a 82. § (1)-(2) bekezdése nem tartalmaz arra adatot, hogy a munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírsággal sújtja azokat a munkáltatókat, amelyek - ha kötelezettek - nem tartanak képviselő-választást, illetve nem biztosítják működési feltételeiket (korábbi eljárás szerint amennyiben a munkáltatónál lefolytatott eljárás – ellenőrzés - során e hiányosságot a munkavédelmi hatóság megállapította, a választás lebonyolítására határidős határozati kötelezést adott ki).

  6. Változás azonban az, hogy a módosított Mvt. azonban új szankcionálási formát vezetett be: egy új szakaszban (82/D.) közigazgatási bírság kiszabásának lehetőségét rögzíti, amely a munkáltatónál ugyan, de csak természetes személy esetében szabható ki - például egy társas vállalkozás (pl. Kft.) ügyvezetőjének személy szerint (bár az lehet munkáltató is, pl. egyéni vállalkozó, vagy őstermelő). A munkavédelmi képviselői kérdéskörrel kapcsolatban azonban a módosított Mvt. szerint a bírságolásra csak akkor kerülhet sor, ha a munkáltatónál a konkrét természetes személy a képviselőkkel kapcsolatos kérdéskörben a megválasztott képviselőt jogaiban korlátozza, vagy annak gyakorlása miatt felé hátrányos intézkedést tesz. A képviselő választás elmulasztását a szankcionálás indokaként nem említi.

  7. Végezetül a módosítás meghatározza a változott jogszabályi előírások alkalmazásának időpontját:
  • annál a munkáltatónál, ahol az Mvt-t módosító törvény hatálybalépése előtt - 2016.07.08.- már volt választott munkavédelmi képviselő (bizottság), ott a munkavédelmi képviselő mandátumának lejártát követő új választás során kell az új előírásokat alkalmazni;
  • ahol az Mvt-t módosító törvény hatálybalépése előtt nem volt választott munkavédelmi képviselő (bizottság), ott az új előírások szerint a hatályba lépést követő fél éven belül kell megtartani


Kapcsolódó munkavédelemhez fűződő képzéseinkről további információkat a weblapunkon olvashatnak vidéki képzési központjaink oldalán. 

 

Szerző: Dér Miklós s.k.

Szólj hozzá

fontos es aktualis