; ; ; ;

A keresőtevékenység tiltása - 1. rész

2017. március 8. Széles Imre

A keresőtevékenység tiltása, illetve korlátozása a szociális, illetve társadalombiztosítási ellátásokkal összefüggésben 1.

GYES és GYET gyes_gyet_1.jpg

A címben említett ellátások között számos olyan található, amely folyósítása alatt tilos vagy csak bizonyos keretek között lehetséges a keresőtevékenység folytatása. Ez utóbbi jelenthet munkaidő- vagy jövedelemkorlátot. Ezen túlmenően bizonyos juttatások esetében – és ez a korlátozás másik nagy területe – meghatározó jogosultsági feltétel, hogy az igénylőnek meg kell szüntetni a fennálló keresőtevékenységét, amit aztán a folyósítás tartama alatt részben vagy teljes egészében újrakezdhet. És, ha mindez nem jelentene elegendő nehézséget, tovább „tarkítja” a képet, hogy az egyes jogszabályok alkalmazásában más és más fogalmat takar a keresőtevékenység.

Mindezekre tekintettel, talán nem haszontalan, ha a keresőtevékenység szemszögéből vizsgálva sorra vesszük a legfontosabb ellátásokat.

Kezdjük a témánk szempontjából a legegyszerűbb szabályrendszerrel rendelkezőkkel: a családok támogatásáról szóló1998. évi LXXXIV. (Cst.) törvény szerint gyermekgondozási támogatásokkal: a gyermekgondozást segítő ellátással (korábbi nevén a GYES), illetve gyermeknevelési támogatással (GYET).

Mindenekelőtt tisztázzuk azonban, hogy a Cst. alkalmazásában mikor beszélünk keresőtevékenységéről. A törvény 4. § d) pontja szerint keresőtevékenységnek a munkaviszonyban, közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati jogviszonyban, bírói, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység minősül.

Tehát az alábbiakban meghatározott korlátok, kizárólag e jogviszonyokra vonatkoznak, miközben például egyéni vagy társas vállalkozóként, vagy mezőgazdasági őstermelőként vagy akár munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban szabadon lehet munkát folytatni.

Kezdjük a GYES-sel. A Cst. 21. szakasza értelmében a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő szülő kereső tevékenységet a gyermek féléves korát követően korlátozás nélkül folytathat. Tehát a gyermek féléves koráig a GYES-ben részesülő szülő sem dolgozhat.

Ugyanakkor a kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.

Más szabályok vonatkoznak arra, aki nagyszülőként veszi igénybe a GYES-t.  A Cst. 21/A szakasza értelmében a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a csak gyermek hároméves kora után, mégpedig heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

A gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) vonatkozásában nem minősül keresőtevékenységnek továbbá a Cst. 21/B. szakasza értelmében a nevelőszülői jogviszony keretében folytatott tevékenység sem.

Rátérve a gyermeknevelési támogatásra (GYET-re), ezen ellátás mellett a Cst. 24. §-a értelmében keresőtevékenységet legfeljebb heti harminc órát meg nem haladó időtartamban szabad folytatatni, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az érintett otthonában történik

süti beállítások módosítása