Gyakran merül fel kérdésként, hogy mi minősül közvetített szolgáltatásnak, gyakorló szakemberek körében sokszor okoz nehézséget annak az eldöntése, hogy a beérkező számlán szereplő szolgáltatás igénybevétele megfelel-e a közvetített szolgáltatás fogalmának.
A kérdés megválaszolása nem csak azért nehéz, mert maga a gyakorlat, az üzleti élet mindig konkrét, egyedi eseményeket takar, - míg maga az anyagi jogszabály pedig általános módon megfogalmazott feltételeket szab, - hanem azért is nehéz, mert ugyannak a gazdasági eseménynek a megítéléséhez több jogszabályt is szem előtt kell tartanunk.
- Számviteli törvény: (Sztv.) 3. § (4) bekezdés 1. pontja:
„a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.”
- Áfa törvény 15.§:
„Ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is.”
- Helyi iparűzési adó törvény 52. §. 40. pont a közvetített szolgáltatások értéke:
„az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.”
A fenti megfogalmazásokból is láthatjuk, hogy bár többféle módon kerül a közvetített szolgáltatás megfogalmazásra, de vannak olyan közös ismérvek, amelyeknek fenn kell állniuk ahhoz, hogy a szolgáltatás megfeleljen a közvetített szolgáltatás fogalmának.
Így például:
- vállalkozó saját nevében veszi igénybe a szolgáltatást
- azt részben vagy egészben továbbértékesíti
- változatlan formában
- megrendelővel kötött megállapodás alapján
- a közvetítés ténye a bizonylaton egyértelműen fel van tüntetve
Mindezek mellett fontos megjegyezni, hogy a közvetített szolgáltatást a vállalkozó NEM a saját teljesítményéhez veszi igénybe, e szolgáltatások igénybevételének funkciója, hogy azt harmadik félnek továbbértékesítse, változatlan formában, de nem okvetlenül változatlan áron.
Nagyon lényeges elhatárolási szempont a közvetített szolgáltatás minősítésénél, hogy a közvetített szolgáltatás nem épülhet be a saját teljesítménybe, e szolgáltatás tehát a saját szolgáltatástól egyértelműen elválasztható, vagyis önálló szolgáltatás.
Ha az adott szolgáltatás a jogszabályoknak nem felel meg maradéktalanul, a számviteli szabályok szerint igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni, erre tekintettel nincs mód a közvetített szolgáltatás értékével csökkenteni a helyi iparűzési adó alapot.
