2017. okt 06.

Diákként dolgozni 3. rész

írta: Széles Imre
Diákként dolgozni 3. rész

Szakmai gyakorlat

Bár az évszakváltás miatt a nyári szakmai gyakorlat lekerült a napirendről, ugyanakkor nyár remélhetően jövőre is lesz, arról nem is szólva, hogy a szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatásra év közben is sor kerülhet.

diakmunka_3_resz_szakmai_gyak.jpg

A lehetőségek áttekintését kezdjük a tanulószerződéssel rendelkező tanulókkal. Rájuk az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény 5. § (1) c) pontja, illetve 8. § h) pontja alapján a képzési időtartam egésze alatt (ideértve a szünidő tartamát is) kiterjed a biztosítás, kivéve a tanulószerződés esetleges szüneteltetésének idejét, mikor is az érintett biztosítása szünetel. 

Ezzel szemben nem keletkeztet biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt az együttműködési megállapodás alapján folytatott szakmai gyakorlat, annak ellenére sem, hogy az ebben résztvevő tanuló ugyanúgy jogosult a gyakorlati képzés idejére pénzbeli juttatásra, mint a tanulószerződéssel rendelkező tanuló. 

Ami a juttatások személyi jövedelemadó kötelezettségét illet, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (Szja.) törvény 1. számú mellékletének 4.11. alpontja értelmében adómentes a szakképző iskolai tanulónak, a felsőfokú szakképzésben, felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatónak tanulószerződés, hallgatói munkaszerződés alapján és a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás.

Az SZJA mentesség ellenére a tanulószerződés alapján kifizetett díj járulék, illetve szociális hozzájárulási adó alapját képezi, tehát a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló után 22 százalékos szociális hozzájárulási adót, 10 százalékos nyugdíjjárulékot és 4+3 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell leróni.

A tanulószerződéssel nem rendelkező diák esetében a járulék, illetve szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség nincs. A juttatásuk személyi jövedelemadó köteles része után a kifizetőnek 22 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell leróni.

A Tbj. 11. § (2) b) pontja értelmében nem terjed ki a biztosítás a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra.

A felsőoktatási törvény említett szakasza szerint a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát: 

  • a duális képzés képzési ideje alatt külső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen,
  • a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben.

Az első pontban említett esetben még akkor nincs biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, ha az érintett díjazásban részesül (ez hathét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat ideje alatt, valamint a duális képzés képzési ideje alatt kötelező, minimális mértéke hetente a minimálbér 15 százaléka.) A díjazás után a szociális hozzájárulási adóról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Eat.) 455. § (3) d) pontja alapján szociális hozzájárulási adót sem kell megfizetni

A második esetben a díjazás megállapodás alapján jár a hallgatónak és biztosítási kötelezettséget az általános szabályok szerint kell elbírálni és ennek megfelelően a kötelezettségeket teljesíteni.

Az Szja. törvény 1. számú mellékletének 4.12. pontja szerint adómentes a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgató részére nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére, duális képzés esetén az elméleti és a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része.

Ez egyben azt is jelenti, hogyha a nem biztosított egyetemi hallgatónak havi szinten minimálbér feletti díjazást adunk, akkor az adóköteles rész után a kifizetőnek a 22 százalékos EHO-t is le kell rónia.

Mindezek mellett utalnunk kell arra is, hogy a szakképzési hozzájárulásról szóló 2011. évi CLV. törvény alapján a gyakorlati képzéssel összefüggésben a kötelezett szakképzési hozzájárulás kedvezménnyel élhet.

Szólj hozzá

praktikum jo tudni fontos es aktualis