Biztosítási kötelezettség
A többes biztosítási jogviszony egyik speciális „változata”, amikor a jogviszonyok mindegyik ugyan annál a foglalkoztatónál áll fenn.
Ebben az esetben talán még „fokozottabban” tekintettel kell lenni a biztosítási kötelezettség elbírálásának egyik meghatározó szabályára (1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény 9. § (1) bekezdése) nevezetesen, hogy a biztosítási kötelezettséget minden jogviszonyban külön-külön kell elbírálni.
Például, ha egy bt. kültagja munkaviszonyban áll saját társaságban, akkor – a munkakörében nem tartozó ugyanott más tevékenységre létesített – megbízási jogviszonyában a biztosítási kötelezettségét a munkaviszonyától teljesen függetlenül kell elbírálni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a megbízási díjából származó jövedelme havi szinten eléri a minimálbér 30 százalékát e jogviszonyában is biztosítottnak minősül.
Hasonló helyzet, mikor valaki a Kft.-jében heti 36 órás munkaviszonyban dolgozik és emellett társas vállalkozóként látja az ügyvezetői teendőket is. Ekkor mind munkaviszonyban álló dolgozóként, mind pedig társas vállalkozóként biztosított (és bejelentendő) azzal, hogy a heti 36 órát elérő munkaviszonyára tekintettel nem kötelezett havi minimális adó- és járulék fizetésére, illetve esetleges tagi jövedelméből nem kell az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot levonni. Persze ebben lényegesen egyszerűbb megoldás volna, ha egyetlen munkaviszonyában töltené be mindkét munkakört.
Maradva a társas vállalkozásoknál: amennyiben egy kft. tagja társas vállalkozóként személyesen közreműködik saját cégében, és emellett megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket, akkor – noha külön-külön vizsgáljuk a jogviszonyokat – pontosan a már fennálló társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel nem válik ügyvezetőként társas vállalkozóvá. Ennek oka, hogy egyidejűleg ugyanannál a foglalkoztatónál két társas vállalkozói jogviszony nem állhat fenn, és az ügyvezetés vonatkozásában a megbízásra vonatkozó szabályok szerint vizsgáljuk a biztosítási kötelezettséget.
A fent említetteknél gyakrabban fordul el, hogy adott személynek egyidejűleg több munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya van ugyanannál a foglalkoztatónál. Ebben az esetben nem alkalmazzuk a bevezetőben említett szabályt, mert a Tbj. 9. § (2) bekezdése szerint amennyiben valakinek tárgyhónapon belül ugyanannál a foglalkoztatónál több – Tbj. 5. § (1) g) pontja, illetve (2) bekezdése hatálya alá tartozó munkavégzésre irányuló egyéb – jogviszonyból származik jövedelme, akkor azokat a biztosítási kötelezettség elbírálása során össze kell vonni.
Például, ha egy munkavállaló adott vállalkozásnál 2017. október hónapra választott tisztségviselőként 30 ezer forint tiszteletdíjat kap s emellett megbízási szerződés alapján 30 ezer forintos megbízási díjban is részesül, akkor ez – noha a biztosításhoz szükséges határösszeget egyik jogviszonyában sem éri el a jövedelme – az összevonás szabálya révén 57 ezer forintos havi járulékalapot figyelembe véve mindkét jogviszonyában biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget jelent.
Ellentétben a társas vállalkozói jogviszonnyal, a jogszabály nem tiltja, hogy valaki ugyanannál a foglalkoztatónál egyidejűleg két munkaviszonnyal rendelkezzék. Ez nem tűnik túl életszerűnek, de nem kizárható lehetőség, oly annyira, hogy a szociális hozzájárulási adóról szóló 2011. évi CLVI. törvény 463/B. szakasza egyértelműen kimondja, hogy az érvényesíthető kedvezmények egy adott hónap tekintetében egyszeresen vehetők igénybe ugyanazon kifizető és magánszemély között ismételten létesített munkaviszony során. Ez vonatkozik arra a helyzetre, amikor a munkaviszonyok egymást követik (pl. a nyugdíjba ment munkavállaló ismételt alkalmazása folytán), illetve az ugyanazon kifizetőnél egyidejűleg fennálló munkaviszonyok esetére is. Ez utóbbi helyzetben a foglalkoztató dönti el, hogy melyik jogviszonyban él az esetleges kedvezménnyel, míg az előzőekben említett esetben az elsőként létrejött munkaviszonyban van mód az esetleges kedvezmény érvényesítésére.
Többes jogviszony esetén az ellátásokra való jogosultságot is minden jogviszonyban külön-külön vizsgálni kell, de ez már egy másik írás témája…
