A 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról meghatározza, hogy
- Adókötelezettséget keletkeztet a gépjármű forgalomba helyezése.
- Adókötelezettséget keletkeztet továbbá:
a) a gépjármű importálása,
b) a gépjármű Közösségen belüli beszerzése,
c) a gépjármű átalakítása,
feltéve, hogy annak közvetlen következményeként a gépjárművet forgalomba helyezik.
Továbbá adókötelezettséget keletkeztet a flotta-üzemeltető személygépkocsijának belföldi illetőségű személy részére történő bérbeadása.
Ebben a cikkben a törvény felsorolásából azokat az eseteket emelném ki, mely során külföldről szeretnénk gépjárművet Magyarországra hozni és megpróbáljuk megtervezni a folyamatot.
Számít az autó értéke, lényeges a kora, kell e szakértőt igénybe vennem, sokáig tart az ilyen ügyintézés? Számtalan kérdés merül fel és sok tévhit terjeng ez ügyben és előfordul, hogy szándékosan misztifikálják ezt az eljárást bizonyos ügyintézők, persze anyagi megfontolásból.
Ebben a pár sorban arra vállalkoztunk, hogy röviden összefoglaljuk az eljárást, a fontos tudnivalókat.
Amikor egy magánszemély vagy egy cég külföldről hoz be olyan gépjárművet, melyet megvásárolt, és Magyarországon forgalomba kívánja helyezni, akkor minden ilyen esetben regisztrációs adó eljárást kell kezdeményezni a NAV-nál. Fontos megjegyezni, hogy nincs illetékességi korlát, tehát nem csak az Ügyfél lakóhelye, székhelye szerinti, hanem bármely NAV Igazgatóságnál kezdeményezhető az eljárás. Ezen helyszínek pontos elérhetőségeit a NAV honlapja tartalmazza.
Az adónemet a NAV veti ki egyedi határozatban, mindig az adott gépjárműre vonatkozóan.
A fizetendő összeget befolyásolja, hogy milyen környezetvédelmi besorolásba tartozik a jármű, a jármű kora és mikor volt dátum szerint az első forgalomba helyezése, valamint az üzem módja, a hengerűrtartalma és az általános műszaki jellemzői.
A regisztrációs adó ügyintézés első lépéseként fel kell keresni a Nemzeti Közlekedési Hatóságot.
A hatósági eljárás során megállapítják, hogy a gépjármű forgalomba helyezhető-e Magyarországon. Elvégzik a gépjármű besorolását, illetve a műszaki és környezetvédelmi osztályba sorolási adatait, illetve a gépjármű első forgalomba helyezésének dátumát is rögzítik, a Jármű Műszaki Adatlapja nevű nyomtatványon, mely a regisztrációs adó eljárás egyik legfontosabb alap dokumentuma.
A Közlekedési Hatóság eljárását követően kezdeményezhetjük a regisztrációs adó eljárást.
/ Fontos megjegyezni, hogy az Európai Unión kívülről hozott gépjárművek esetében nem csak regisztrációs adót kell fizetni, hanem már vámot és emellett még ÁFA-t is. /
Az eljáráshoz szükséges okmányok:
- külföldi számla, ha a jármű cégtől vásárolt
- adás - vételi szerződés
- külföldi forgalmi engedély
- törzslap
- jármű műszaki adatlap (magyarországi vizsgalap a Közlekedési Hatóságtól)
- vámokmányok (Európai Unión kívülről hozott autók esetében)
- VPID szám, a NAV által kiadott azonosítószám
- szükséges okmányok cég esetében: cégkivonat, aláírási címpéldány,
- magánszemély esetében szükség van a személyi igazolványra, a lakcím kártyára, az adóigazolványra
A NAV a gépjármű, Műszaki Adatlapon rögzített paraméterei alapján megállapítja a regisztrációs adó összegét, melyet a határozatban megjelölt számlaszámra, átutalással kell megfizetni, a VPID és határozatszámra való hivatkozással. Az aktuális adótételeket a törvény tartalmazza.
Amennyiben az eljárás alá vont gépjármű „új gépjárműnek” minősül, akkor a regisztrációs adó mellett az ÁFA is kiszabásra kerül. Akkor tekintendő újnak a gépjármű, ha az 6 hónapnál fiatalabb vagy 6000 kilométernél kevesebbet futott.
A befizetés tényéről külön igazolást a NAV már nem állít ki, hiszen egy online rendszeren össze vannak kötve NAV illetve a Kormányhivatali szervek így a befizetés ténye azonnal megjelenik az Okmányirodák rendszereiben is.
