A közbeszerzési pályázatra jelentkező gazdasági szereplők alkalmassága a közbeszerzési eljárások egyik kulcsfontosságú kérdése. Ajánlatkérők részéről nagy körültekintést igényel az alkalmasság meghatározása, megfelelő szintjének kialakítása. Jelen írásunkban az alkalmasság körében leggyakrabban alkalmazott referencia-előírások jogszabályokkal és joggyakorlattal összhangban álló meghatározásához kívánunk gyakorlatias támpontokkal szolgálni.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 65. §-ának (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt elérő beszerzéseik során – főszabály szerint – meg kell határozniuk legalább egy, az ajánlattevők (részvételre jelentkezők) műszaki, szakmai alkalmasságának megítélésére alkalmas szempontot. Valamennyi alkalmassági szempontra – így a referencia-előírásra is – vonatkozó általános elvárás, hogy annak arányosnak kell lennie, azaz a kiírónak az előírást a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A Kbt. 65. § (5) bekezdése eligazítást nyújt arra nézve is, hogy mit kell ténylegesen szükséges mértékű előírásnak tekinteni. A referenciák körében ténylegesen szükséges mértékű előírás az, ha az ajánlatkérő az adott közbeszerzés – a 19. § (3)bekezdésének alkalmazása nélkül számított – értékének legfeljebb 75%-át elérő összegű, mennyiségi meghatározás esetén az adott közbeszerzés legfeljebb 75%-át elérő mennyiségű vagy mértékű, és tárgyát tekintve az adott közbeszerzéssel műszakilag egyenértékű korábbi szállítás, építési beruházás, illetve szolgáltatás igazolását követeli meg.
Az alkalmasság igazolására szolgáló eszközöket (módszereket) a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Akr.) tartalmazza. Az Akr. 21. §-a (1), (2) és (3) bekezdésének a) pontja alapján az ajánlatkérő a gazdasági szereplők alkalmasságát előírhatja az előző évek – árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén főszabály szerint három év, építési beruházás esetén öt év – legjelentősebb teljesítései (referenciamunkái) alapján.
A legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket követően lássuk a referenciák előírásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat!
- Az ajánlatkérő a referenciamunkák körében az adott – általa előírt – időszakban befejezett munkákat fogadhatja el. (Az Akr. a munka kezdetére vonatkozó, figyelembe vehető időintervallumra is tartalmaz előírásokat [Akr. 21. § (1); (2); (3) bek. a) pont; valamint (1a), (1b); (2a), (2b), (3a) és (3b) bekezdések]; a témáról részletesebben 2017. május 27-ei blog-bejegyzésünkben írtunk.
- Referencia előírásakor ajánlatkérő főszabály szerint kizárólag a mennyiségre vonatkozó alkalmassági követelményt írhat elő. Kivételes és indokolt esetben kérheti meg az ellenszolgáltatás összegének feltüntetését. Az ellenszolgáltatás összegének feltüntetését csak akkor lehet megkövetelni, ha a korábbi teljesítés jellemzésére – annak jellegéből adódóan – nem írható elő olyan mennyiségi meghatározás, amelyhez képest az előírás arányossága a Kbt. már idézett 65. § (5) bekezdése alapján megállapítható lenne.
- Figyelemmel kell lenni arra joggyakorlatbeli megközelítésre is, hogy a közbeszerzés adott jellemzőjének megítélésére nem kérhető többszörös referencia igazolás. Másként fogalmazva a teljesítés ugyanazon elemére vonatkozóan nem kérhet két darab, legfeljebb az adott közbeszerzés értékének 75 %-át elérő értékű referencia.
- Ajánlatkérőnek – főszabály szerint – fel kell hívnia az ajánlattevők figyelmét, hogy a megkövetelt referencia-előírás több szerződésből is teljesíthető.
- A referencia jellemzőinek meghatározásakor szem előtt kell tartani a műszaki egyenértékűség követelményét. Ez azt jelenti, hogy az ajánlatkérőnek meg kell adnia, hogy milyen, az adott beszerzéssel nem mindenben teljesen megegyező korábbi teljesítést tekint az adott közbeszerzés tárgyát képező szolgáltatás/építési beruházás/áru szempontjából egyenértékűnek. Ennek hátterében az a megfontolás áll, hogy az alkalmasság, így a referencia célja is annak megítélése, hogy az ajánlattevő képes-e a teljesítésre alátámasztása. A túlspecifikált követelményrendszer a verseny korlátozásának eszköze lehet.
Amennyiben a témáról részletesebben kíván hallani, jelentkezzen 2018. április 19-ei szakmai napunkra!
