Minden könyvelő találkozott már ügyfelétől jövő olyan kérdéssel, hogy számára egy eszköz beszerzésnél mi a kedvezőbb, ha bérbe veszi, vagy lízingeli a megfelelő eszközt.
A válasz csak visszakérdezéssel adható meg. pl.:
- Tárgyi eszközként aktiváljuk, vagy nem?
- Értékcsökkenés elszámolása a használati idő alatt?
- A fizetett lízing díjat, hosszú vagy rövidlejáratú kötelezettségek közé számoljuk el?
- Devizás lízing esetén az árfolyam különbözet hatással van-e az eredményre?
- Kamat elszámolásának a szabálya
- Kamat, és az eredmény kapcsolata: KKV adókedvezménye?
- Jármú esetén gépjárműadó, cégautó adó fizetése kit terhel?
- Mikor lehet a szerződést megszüntetni?
A fenti kérdések eldöntéséhez nézzük meg az alapvető lízingelés szabályait.
Lízing fogalma: Polgári jogi eszköz alapú finanszírozási szerződésfajta.
Olyan ügyletfajta, ahol két szereplő, a lízingbeadó és a lízingbevevő meghatározott időre köt egymással szerződést egy vagy több lízingtárgy használatára.
A lízingbeadó vállalja, hogy a szóban forgó eszközt, azaz a lízingtárgyat megvásárolja, és a lízingbevevő részére átengedi annak használati jogát.
Cserébe a lízingbevevő köteles lízingdíjat fizetni, amely a vételár kamatokkal növelt értékének adott naptári időszakra eső része (hónap, év… stb.).
A lízingszerződés lejártakor a lízingtárgy automatikusan, vagy maradványérték megfizetése ellenében a lízingbe vevő tulajdonába kerülhet, attól függően, hogy hogyan állapodtak meg a lízingszerződés megkötésekor.
A lízing jellemzően több kiegészítő szolgáltatást is magában foglalhat, például: biztosítási, vagy vámügyintézés, szállítás… stb.
Lízinget szabályozó törvények:
2013. évi CCXXXVII Hitelintézetek és Pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény 6 §. 89.bek.
E törvény a pénzügyi lízinget pénzügyi szolgáltatások közé sorolja, ez alapján ez a lízingelési forma engedélyhez kötött.
2013. év V. törvény a Polgári Törvénykönyv 6:409. §.a szintén a pénzügyi lízinget hivatott szabályozni.
A 2000. évi C. Számviteli törvény 3 § (8). bekezdése a pénzügyi lízing tekintetében visszautal a PTK-ra.
A számvitelnek a gazdasági életben van nagy jelentősége, hiszen csak a számviteli előírásokban meghatározott ügyletek minősülnek lízingnek és csak a számviteli törvény szerint számolhatók el költségként.
A Lízingbe adás tényét a törvényeknek megfelelően:
- ingó dolog esetében a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, míg
- ingatlan esetén az ingatlan nyilvántartásba kell bejegyezni.
A legjellemzőbb lízing fajták:
Pénzügyi lízing: Ennek eldöntésénél azt kell tudni, hogy a szerződés aláírásának pillanatában eldöntöttük, hogy az eszköz a futamidő végén is a vállalkozásnál marad, vagy opciós feltételben állapodunk meg.
- Nyíltvégű pénzügyi lízing:
A Lízingbevevő (adós) az utolsó lízingdíj megfizetésével élhet a vevőkijelölési jogával ( opciós jog), azaz saját maga, vagy az általa megjelölt harmadik személy a maradványérték megfizetésével vásárolja meg a lízing tárgyat.
- Zártvégű pénzügyi lízing:
Az utolsó lízingdíj megfizetésé után a Lízingbevevő (adós) automatikusan megszerzi a lízing tárgy tulajdonjogát.
- Az operatív lízingnél a tulajdonos a tulajdonában lévő jószágot a vevőnek meghatározott időtartamra díjfizetés ellenében átadja.
A tulajdonos a használatot korlátozhatja, de az üzemeltetés kockázatait és költségeit a lízingbe adó és a lízingbe vevő megosztja egymás között.
A lízingbe adó egyéb szolgáltatásokat is vállalhat a lízingbe adáson kívül.
- Az előre meghatározott futamidő végén a jószág visszakerül a tulajdonoshoz,aki azt újra lízingbe adhatja, vagy továbbértékesítheti.
Az operatív lízingnél a lízingtárgy értéke nagyobb a pénzügyi lízingnél a lízingbe adó számára, hiszen a használat után újra visszakerül hozzá a lízing tárgya.
A következő részben ezen lízingfajták számviteli és adózási szabályaival fogunk foglalkozni.
