2018. jún 27.

Lízingek elszámolásainak szabályai

írta: Magyar Miklósné Zsuzsa
Lízingek elszámolásainak szabályai

Minden könyvelő találkozott már ügyfelétől jövő olyan kérdéssel, hogy számára egy eszköz beszerzésnél mi a kedvezőbb, ha bérbe veszi, vagy lízingeli a megfelelő eszközt.

A válasz  csak visszakérdezéssel adható meg. pl.:

  • Tárgyi eszközként aktiváljuk, vagy nem?
  • Értékcsökkenés elszámolása a használati idő alatt?
  • A fizetett lízing díjat, hosszú vagy rövidlejáratú kötelezettségek közé számoljuk el?
  • Devizás lízing esetén az árfolyam különbözet hatással van-e az eredményre?
  • Kamat elszámolásának a szabálya
  • Kamat, és az eredmény kapcsolata: KKV adókedvezménye?
  • Jármú esetén gépjárműadó, cégautó adó fizetése kit terhel?
  • Mikor lehet a szerződést megszüntetni?

A fenti kérdések eldöntéséhez  nézzük meg az alapvető lízingelés szabályait.

Lízing fogalma: Polgári jogi eszköz alapú finanszírozási szerződésfajta.

Olyan ügyletfajta, ahol két szereplő, a lízingbeadó és a lízingbevevő meghatározott időre köt egymással szerződést egy vagy több lízingtárgy használatára.

A lízingbeadó vállalja, hogy a szóban forgó eszközt, azaz a lízingtárgyat megvásárolja, és a lízingbevevő részére átengedi annak használati jogát.

Cserébe a lízingbevevő köteles lízingdíjat fizetni, amely a vételár kamatokkal növelt értékének adott naptári időszakra eső része (hónap, év… stb.).

A lízingszerződés lejártakor a lízingtárgy automatikusan, vagy maradványérték megfizetése ellenében a lízingbe vevő tulajdonába kerülhet, attól függően, hogy hogyan állapodtak meg a lízingszerződés megkötésekor.

A lízing jellemzően több kiegészítő szolgáltatást is magában foglalhat, például: biztosítási, vagy vámügyintézés, szállítás… stb.


Lízinget szabályozó törvények:

2013. évi CCXXXVII Hitelintézetek és Pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény 6 §. 89.bek.

E törvény a pénzügyi lízinget pénzügyi szolgáltatások közé sorolja, ez alapján ez a lízingelési forma engedélyhez kötött.

2013. év V. törvény a Polgári Törvénykönyv 6:409. §.a szintén a pénzügyi lízinget hivatott szabályozni.

A 2000. évi C. Számviteli törvény 3 § (8). bekezdése a pénzügyi lízing tekintetében visszautal a  PTK-ra.

A számvitelnek a gazdasági életben van nagy jelentősége, hiszen csak a számviteli előírásokban meghatározott ügyletek minősülnek lízingnek és csak a számviteli törvény szerint számolhatók el költségként. 


A Lízingbe adás tényét a törvényeknek megfelelően:

  • ingó dolog esetében a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, míg
  • ingatlan esetén az ingatlan nyilvántartásba kell bejegyezni.

A legjellemzőbb lízing fajták:

Pénzügyi lízing: Ennek eldöntésénél azt kell tudni, hogy a szerződés aláírásának pillanatában eldöntöttük, hogy az eszköz a futamidő végén is a vállalkozásnál marad, vagy opciós feltételben állapodunk meg.

  • Nyíltvégű pénzügyi lízing:

 A Lízingbevevő (adós) az utolsó lízingdíj megfizetésével élhet a vevőkijelölési jogával ( opciós jog), azaz saját maga, vagy az általa megjelölt harmadik személy a maradványérték megfizetésével vásárolja meg a lízing tárgyat.

  • Zártvégű pénzügyi lízing:

 Az utolsó lízingdíj megfizetésé után a Lízingbevevő (adós) automatikusan megszerzi a lízing tárgy  tulajdonjogát.

  • Az operatív lízingnél a tulajdonos a tulajdonában lévő jószágot a vevőnek meghatározott időtartamra díjfizetés ellenében átadja.

A tulajdonos a használatot korlátozhatja, de az üzemeltetés kockázatait és költségeit a lízingbe adó és a lízingbe vevő megosztja egymás között.

A lízingbe adó egyéb szolgáltatásokat is vállalhat a lízingbe adáson kívül.

  • Az előre meghatározott futamidő végén a jószág visszakerül a tulajdonoshoz,aki azt újra lízingbe adhatja, vagy továbbértékesítheti.

Az operatív lízingnél a lízingtárgy értéke nagyobb a pénzügyi lízingnél a lízingbe adó számára, hiszen a használat után újra visszakerül hozzá a lízing tárgya.

A következő részben ezen lízingfajták számviteli és adózási szabályaival fogunk foglalkozni.

lizing.png

Szólj hozzá

praktikum jo tudni