A nyári szünetben sok-sok diák vállal munkát, részben a nyári időtöltések finanszírozásához, részben pedig sokan a következő szemeszter várható kiadásait kívánják a szünidőben szerzett jövedelemből fedezni.
A diákok foglalkoztatásának speciális szabályozása van. Mindenekelőtt érdemes azt tisztázni, hogy a 18. életévüket be nem töltött diákok esetében (jellemzően középiskolai gyerekek) az Mt. 21. § (4) bekezdése kötelezően előírja, hogy a munkaszerződés érvényes létrejöttéhez a törvényes képviselő írásbeli hozzájárulása szükséges. E nélkül a munkavállalás nem jön létre érvényesen.
Az a gyermek foglalkoztatható, aki betöltötte a 16. életévét, ettől eltérően a nyári iskolai szünet alatt az a tanuló is végezhet munkát, aki a 15. évét már betöltötte és nappali rendszerű képzésben tanulmányokat folytat. A Munka Törvénykönyve mindezeken felül a foglalkoztatásukra speciális szabályozást tartalmaz, mind a munkaidő, mind a pihenőidő, mind a szabadság kiadására vonatkozóan, de ugyanígy pl.: rendkívüli munka nem rendelhető el számára és éjszakai munkát sem végezhet.
A Tbj. törvény értelmében a nappali rendszerű képzésben részt vevő diákok egészségügyi szolgáltatásra jogosultak hallgatói jogviszonyukból eredően, nem minősülnek biztosítottnak, azonban az orvosi ellátás igénybevételére jogosultak.
Abban az esetben, ha a diákok biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesítenek, akkor természetesen járulékfizetési kötelezettség is keletkezik.
Ettől eltérő a helyzet abban az esetben, ha iskolaszövetkezeti foglalkoztatásról van szó, ennek a szabályait, a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény tartalmazza.
Ilyen foglalkoztatás esetén egyéni járulékot nem kell vonni a jövedelemből, így nem is minősül biztosítottnak a diák, viszont az ő esetükben is igaz, hogy egészségügyi szolgáltatásra jogosultak, hiszen ez a jogosultság a tanulói, illetőleg hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig fennáll.
A kifizetett bér munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül így a 15%-os szja-t vonni kell a béréből.
Tanulók foglalkoztatás a fentiekkel együtt az alábbi formákban lehetséges:
- Munkaviszony
- Diákszövetkezet
- Megbízási szerződés
- Egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munka)
- Háztartási alkalmazott, általában gyermek korrepetálás, felügyelete, egyéb háztartási munkák esetében
|
|
Munkaviszony |
Diákszövetkezet |
Megbízási szerződés |
Egyszerűsített foglalkoztatás/Háztartási munka |
|
|
|
|
|
|
|
Egbizt+ |
X |
- |
Ha a díjazás havi összege nem éri el a minimálbér 30 százalékát vagy napokra leszámítva annak 30-ad részét, úgy a tanuló nem válik biztosítottá, így a kapott díjazásból járulékokat nem, csak szja-t kell levonnia a kifizetőnek |
- |
|
Szoc.adó 19,5% |
X |
- |
- |
|
|
Szakk.1,5% |
X |
- |
|
|
|
Egyéb közteher |
|
|
|
|
