A számítási hiba és annak javítása
az elektronikus közbeszerzési rendszerben
„Aki dolgozik, az hibázik”, tartja a közmondás. Nincs ez másként közbeszerzési ajánlatadás során sem. Jóllehet hibák mind ajánlatkérői, mind ajánlattevői oldalon előfordulhatnak, jelen bejegyzésünkben az ajánlattétel során előforduló nevesített hibával, a számítási hibával és annak kezelésével foglalkozunk.
A számítási hiba az ajánlatban szereplő, meghatározott, „matematikai” műveletbeli hibák, ajánlatkérő általi korrigálására szolgáló jogintézmény. Nézzük meg, hogy mik az alkalmazásának a feltételei!
A közbeszerzési törvény (közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény; Kbt.) 71. § (11) bekezdése rendelkezik a számítási hiba javításáról az alábbiak szerint: amennyiben az ajánlatkérő az ajánlatban – az értékelésre kiható – számítási hibát észlel, annak javítását elvégzi, mégpedig oly módon, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. A Kbt. idézett megfogalmazásából több következtés adódik. Nevezetesen: (1) a számítási hibát kizárólag az ajánlatkérőnek van lehetősége javítani; (2) a korrekció elvégzéséhez szükséges valamennyi adatnak az ajánlatban fellelhetőnek kell lennie, azaz az ajánlatkérő nem találhatja ki, hogy az ajánlattevő milyen értéket szeretett volna megadni; (3) nem csak a végösszeg – ajánlati ár – hanem más számszerűsíthető adat, érték tekintetében is helyen van a számítási hiba alkalmazásának.
Ami a gyakorlatot illeti: a számítási hiba javítására egyfelől csak akkor kerülhet sor, ha az ajánlattevő valamely matematikai műveletet (összeadás, szorzás, kivonás, stb.) hibásan alkalmaz. Másfelől, ajánlatkérőnek a hibajavítás keretében nincsen arra lehetősége, hogy valamely alapadatot megváltoztasson, módosítson. Garanciális előírás, hogy a számítási hibáról valamennyi ajánlattevőt egyidejűleg tájékoztatni kell.
Az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR) bevezetésével ugyan a Kbt.-ben szereplő rendelkezés nem változott, azonban az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EKR rendelet) 20. § (5) bekezdése speciális szabályt vezetett be az elektronikusan lefolytatott közbeszerzési eljárások tekintetében. Ennek lényege, hogy mivel a számítási hiba javítása is az EKR-ben történik, ahol is az ajánlat javítására az ajánlatkérőnek nincsen jogosultsága, így a számítási hibát – az ajánlatkérő felhívás alapján – az ajánlattevőnek kell elvégeznie. A felhívásban az ajánlatkérőnek meg kell jelölnie a hibát, a javítandó értéket, valamint a javítás eredményeként meghatározott értéket. A számítási hiba javításának eredményét változatlanul az ajánlatkérőnek kell megállapítania, méghozzá a Kbt.-ben rögzített, a fentiekben már idézett főszabály szerint: azaz a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más –az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. Tehát az alapkoncepció változatlan, csak az EKR bevezetésével szükségképpen együttjáró sajátosságokat képezte le a jogalkotó a végrehajtási rendeletben. A számítási hiba javításának elmulasztásához az EKR rendelet jogkövetkezményt is kapcsol: ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy továbbra is hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen.
