... avagy a közbeszerzési műszaki leírás jelentősége III.
Műszaki egyenértékűség a közbeszerzésekben
Több bejegyzésünkben foglalkoztunk már a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírással, mint a közbeszerzés tárgyára vonatkozó ajánlatkérői elvárásokat meghatározó alapvető dokumentummal. Jelen írás keretében a műszaki egyenértékűség mibenlétét és a kapcsolódó joggyakorlatot vizsgáljuk meg közelebbről.
A műszaki egyenértékűség kérdése jellemzően a beszerzés leírásánál használt konkrét termék-, típus megjelölések kapcsán vetődik fel. A műszaki leírás meghatározásának részletes szabályait a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015 (X.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Akr.) rögzíti azzal, hogy a műszaki leírás – főszabály szerint – nem hivatkozhat meghatározott gyártmányú vagy eredetű dologra, illetve konkrét eljárásra. A főszabálytól való eltérés kizárólag szűk körben és kivételesen megengedett, nevezetesen, ha nem lehetséges a szerződés tárgyának a műszaki leírás lehetséges megadási módjai révén történő, kellően pontos és érthető leírása. A konkrét megnevezések, jelölések mellett az ajánlatkérőnek minden esetben szerepeltetnie kell a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést és az ajánlattevők számára biztosítani is kell az egyenértékű termékkel való teljesítés lehetőségét.
Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a műszaki leírásban konkrét termék/gyártmány/eljárás megjelölése „ultima ratio”, azaz végső megoldás az ajánlatkérő kezében és semmiképpen sem jelenti, jelentheti azt, hogy az ajánlattevőknek a megjelölt terméket kell megajánlaniuk. Másfelől, fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, a joggyakorlat által már több ízben megerősítést nyert tételre, mely szerint a konkrét termékmegjelölésre hivatkozás nem mentesíti az ajánlatkérőt a műszaki leírás – lehetőség szerinti – pontos, érthető megadására vonatkozó kötelezettsége alól. Más megfogalmazásban: a műszaki leírást nem elégíti ki az olyan típusú ajánlatkérői előírás, hogy „Siemens anesztézia munkaállomás” - vagy azzal egyenértékű berendezés”.
Azon kérdés megítélésében, hogy az ajánlatkérő mit fogadhat el egyenértékűnek, kimerítő felsorolás nem adható; az minden esetben a konkrét kiírás feltételeitől, illetve az ajánlatkérő elvárásaitól is függ. Ezzel együtt iránymutatással szolgál a Kbt. értelmező rendelkezései körében (3. § 30. pont) szereplő azon szabály, mely szerint műszaki egyenértékűség alatt a létesítmény, termék vagy szolgáltatás olyan meghatározó műszaki paraméterét értjük, amely mérhető, és amelynek előírt mérőszámát több létesítmény, termék vagy szolgáltatás is teljesítheti. Fontos tehát, hogy a műszaki egyenértékűség körében nem arról van szó, hogy valamennyi paraméter tekintetében szükséges az egyezés, hanem a meghatározó műszaki paraméterek tekintetében kell az egyenértékűségnek teljesülnie. Ennek előzetes rögzítése az ajánlatkérő joga és felelőssége. Ennek kapcsán utalunk a Közbeszerzési Döntőbizottság D.124/11/2014. számú határozatában kifejtettekre: „Egy meghatározott gyártmányú termék sok szempontú jellemzővel bír, az egyenértékűség körében nem várható el, hogy a megajánlott, eltérő gyártmányú termék minden szempont szerint, minden tekintetben megfeleljen az ajánlatkérő által meghatározott gyártmányú termékkel. Ezért szükséges a széleskörű műszaki jellemzőkből megjelölni azon minimálisan elvárt, legfontosabb jellemzőket, amelyeket ajánlatkérő az általa megjelölt gyártmányú termékek megfelelősége, egyenértékűségének vizsgálata körében ellenőriz.
Alapvető szabály továbbá, hogy az ajánlattevőnek lehetősége van ajánlatában megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel bizonyítania, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő által meghatározott teljesítmény-, illetve funkcionális követelményeknek, valamint, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a közbeszerzési műszaki leírásban meghatározott követelményeknek [Akr. 46. § (4)-(5) bek.].
