; ; ; ;

Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalók foglalkoztatása

2019. február 6. Széles Imre

Közismert, hogy ez év január 1-jétől az Mt. (2016. évi I. törvény) szerinti munkaviszonyban álló sajátjogú nyugdíjas munkavállalóra nem terjed ki a biztosítás és nem terheli járulékfizetési kötelezettség, illetve a munkaadó is mentesül munkabére után a szociális hozzájárulási adó valamint a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.

nyugdijkorhatart_elert.jpg

E jelentős horderejű változás azonban csak a jogszabályban (1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) a) pontja) meghatározott személyi kört érinti, tehát azt, aki már sajátjogú nyugdíjban részesül és az Mt. szerinti munkaviszonyban áll.

Nem változott azok jogállása, akik egyelőre még nem tekinthetők sajátjogú nyugdíjasnak, különös tekintettel a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban, illetve rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülőket.

Ez utóbbiak közül azok tekintetében kell különös figyelemmel eljárnunk, akik egyébként már betöltötték a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Ennek az oka az, hogy az 1955-ös és az ennél később született korosztályok tekintetében már alkalmazható, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló 2011. évi CXCI. (Mm.) törvény 32. § (4) bekezdésének azon előírása miszerint, ha a 2011. december 31-én I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte - kérelmére - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a megállapított rokkantsági ellátást azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítja számára.

Az említett körbe tartozók tehát már nem kérhetik a rokkantsági ellátása öregségi nyugdíjként történő automatikus továbbfolyósítását. A nyugdíjigény benyújtásakor pedig nem egyszer szembesülnek azzal, hogy a korábban megállapított rokkantsági ellátás jóval előnyösebb számukra, mint az öregségi nyugdíj lenne, így maradnak ennél az ellátásnál és nem kérik nyugdíjazásukat, visszavonják nyugdíjigényüket.

Aki így dönt, továbbra sem minősül sajátjogú nyugdíjasnak, egyéni vagy társas vállalkozóként, illetve munkaviszonyban álló dolgozóként egyaránt biztosított marad és egyedül az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék alól mentesül 25/A §-a c) pontja értelmében.

Ám, ha ténylegesen nyugdíjas is a dolgozó, a biztosítás alól csak abban az esetben mentesül, ha az Mt. szerint munkaviszonyban áll.

A Tbj. 5. § (1) a) pontjában felsorolt további (a Tbj. alkalmazásában egyébként munkaviszonynak minősülő jogviszony (pl. közalkalmazott) vagy más biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony (pl. a minimálbér 30 százalékát meghaladó jövedelmet eredményező megbízási, választott tisztségviselői jogviszony) esetében továbbra is fennáll a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, ahogy a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó jogállása sem módosult.

Az e jogviszonyokból származó nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet figyelembe kell venni a korhatárt be nem töltött nyugdíjasok társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény 83/B. szakasza szerinti kereseti korlát meghatározásánál, illetve a Tny. 22/A. szakasza szerinti 0,5 százalékos nyugdíjnövelés megállapításánál.

Ugyanakkor az e jogviszonyból szerzett munkabért figyelembe lehet venni a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (5) a)-e) pontjában említett jövedelmek (pl. osztalék) éves maximum alapjának (minimálbér 24-szerese) megállapításánál csökkentő tételként.  

Tehát sem a kereseti korlát, sem a nyugdíjnövelés intézménye nem szűnt meg, csak az Mt. szerinti munkaviszonyból származó jövedelmet kell e tekintetben figyelmen kívül hagyni.

Nem érinti a törvénymódosítás az egyszerűsített foglalkoztatás (2010. évi LXXV. törvény) keretében alkalmazott nyugdíjas munkavállalók (napi 500, 1.000, illetve 3.000 forint), sem pedig a 2005. évi CXX. törvény alapján az EKHO szerinti adózást választó nyugdíjas munkavállalók utáni (19,5 %+ 11,1%) közteherfizetést sem. 

süti beállítások módosítása