Az építési beruházás tárgyú közbeszerzések sajátos „alrendszert” képeznek a közbeszerzéseken belül.
Ez részben összetettségükkel, gazdasági szempontból kiemelt jelentőségükkel, a beruházás megvalósításában közreműködők sokféleségével van összefüggésben. E sajátságokra a szabályozás is tekintettel van; hagyományosan külön szabályozás, egyben sajátos megközelítés vonatkozik az építési beruházásokra irányuló közbeszerzésére.
Ezen speciális rendelkezések egyik aspektusával korábbi bejegyzéseinkben is foglalkoztunk. A hivatkozott szabályozás értelmében – egészen a közbeszerzési törvény legutóbbi módosításának hatályba lépéséig – lehetőség volt az építési beruházás tárgyú közbeszerzésekre irányuló szerződések estén az alvállalkozók arányának korlátozására. (Részletesen lásd 2017. június 14-ei bejegyzésünket: „2017-től módosultak az alvállalkozók bevonásának mértékére vonatkozó szabályok”) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatályba lépésével azonban törlésre került a szóban forgó korlátozás. Jóllehet a Módtv. rendelkezéseinek többsége 2019. április 1-jével lép hatályba, a korlátozás feloldására a Módtv. kihirdetését követő nappal, 2018. november 29-ével került sor. Ez azt jelenti, hogy az ezen időpontot követően megkezdett közbeszerzési eljárásokban a törvény már nem korlátozza építési beruházások esetében a teljesítésben résztvevő alvállalkozók arányát. Tisztelt Olvasóink figyelmébe ajánljuk ugyanakkor, hogy a közbeszerzési törvény (a továbbiakban: Kbt.) 65. § (10) bekezdése értelmében továbbra is lehetőség van arra, hogy a kiírók építési beruházásra irányuló szerződéskötés esetén előírják, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy – közös ajánlattétel esetén – a közös ajánlattevők egyike végezzen el. Ez praktikusan azt jelenti, hogy ilyen esetben az ajánlattevő az alkalmasság igazolásához, illetve a szerződés teljesítéséhez nem vehet igénybe alvállalkozót.
Az építési beruházásokat érintő változások körében említést érdemel még, hogy 2019. január elsejével hatályba lépett az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény. A jogszabály túl azon, hogy meghatározza az alkalmazási körét, illetve azt, hogy a vonatkozásában mi minősül magasépítési beruházásnak, rögzíti, hogy az állami magasépítési beruházások meghatározott feladatait az állam 100%-os tulajdonában álló, részvénytársasági formában működő, közfeladatot ellátó gazdasági társaság, a Beruházási Ügynökség látja el, amelyet a Kormány végrehajtási rendeletben jelöl ki. Hivatkozott végrehajtási rendelet az állami magasépítési beruházásokról szóló 299/2019. (XII. 27.) Korm. rendelet.
