Az öregségi nyugdíjas munkavállalók társadalombiztosítási jogállásának változása (nevezetesen, hogy ez év január 1-jétől az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény 5. § (1) a) pontja értelmében nem terjed ki rájuk a biztosítás) jelentős „jogviszony-módosítási hullámot” indított el, hiszen a nyugdíjas tagok számára lényegesen „olcsóbb” munkaviszonyban közreműködni a társaságban, mint társas vállalkozóként.
Ez könnyen belátható, hiszen míg a nyugdíjas munkavállaló munkabérét kizárólag SZJA terheli, addig a társas vállalkozónak a tagi jövedelméből 10 százalékos nyugdíjjárulék is levonásra kerül, nem is beszélve a havi 7.500 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékról.
Persze a jogviszony módosítása csak a bt., kkt. , kft. és egyesülés természetes személy tagjai számár lehetséges, mivel a gazdasági társaságnak nem minősülő társas vállalkozások tagja nem működhetnek közre munkaviszony keretében saját cégükben. (Pl. az ügyvédi iroda vagy közjegyzői iroda tagja, tagsági jogviszonya alapján eleve társas vállalkozónak tekintendő.)
Az említett jogviszonyváltás során – amelyhez egyébként nem szükséges a társasági szerződés módosítása – azonban nagy körültekintéssel kell eljárni, mert ellenkező esetben akár továbbra is fennmaradhat a társas vállalkozói jogviszony is. Ez különösen azok esetében igaz, akik az ügyvezetés mellett személyesen is közreműködnek a társaságban.
E többes jogviszony egy „átlagos” bt. beltag esetében a tavalyi szabályok szerint azt jelentette, hogy személyes közreműködésére tekintettel kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó volt, míg az ügyvezetést ingyenes megbízás keretében látta el.
Amennyiben az említett tag a személyes közreműködése keretében ellátott tevékenységre munkaszerződést köt, akkor az erre tekintettel fennálló társas vállalkozói jogviszonya megszűnik ugyan, ám ezzel párhuzamosan az ügyvezetői státuszára tekintettel a Tbj. 4. § d) pontjának 5. alpontja értelmében újfent társas vállalkozónak minősül. (Ezen időpontig a nem munkaviszony keretében ellátott ügyvezetését azért lehetett a megbízás szabályai szerint elbírálni, mert a fennálló társas vállalkozói jogviszonya kizárta ugyanazon társaságban egy másik társas vállalkozói jogviszony fennállását.)
Tehát az „új felállás” alapján az érintettnek lesz egy munkaviszonya és egy kiegészítő tevékenységű társas vállalkozói jogviszonya, amelyben továbbra is fizetnie kell utána a havi 7.500 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot.
E kötelezettség alól a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya sem mentesíti, mivel az Mt. szerinti munkaviszony esetében ezt a Tbj. 37/A § f) pontja ezt kizárja.
(Ugyanakkor, ha a nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozó pl. heti 36 órás foglalkoztatással járó közalkalmazotti jogviszonyban áll, akkor és egyéni vagy társas vállalkozóként mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól.)
A cél tehát annak elérése, hogy a tulajdonos tag minden tevékenységét munkaviszony keretében lássa el. Ehhez nem kell mást tenni, mint a munkaszerződésbe valamennyi feladatkört (ügyvezetés + a személy munkavégzés keretében ellátott munkakör) bele kell foglalni.
