Közismert, hogy a CSED mellett tilos a keresőtevékenység, míg a GYED és a GYES folyósítása alatt a kismama már szabadon dönthet arról, hogy teljes idejét a gyermekének szenteli (tehát marad fizetés nélküli szabadságon) vagy esetleg már teljes vagy részmunkaidőben (akár további foglalkoztatónál) munkát végez.
De miként alakulnak ugyanezen élethelyzetben az egyéni vagy társas vállalkozók lehetőségei, jogállásuk, illetve járulékfizetési kötelezettségük figyelembe véve azt is, hogy egy felépített, működő vállalkozásból nem lehet „csak úgy” fizetés nélküli szabadságra menni, mint az alkalmazott munkavállalónak.
Márpedig a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. (Eb. tv.) 41. § (1) bekezdése kategorikusan tiltja a CSED melletti keresőtevékenységet, ami azt jelenti, hogy ezen időtartam alatt egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet is tilos folytatni.
Mielőtt azonban ezzel foglalkoznánk, pontosítsuk, hogy az Eb. törvény alkalmazásában milyen tevékenység minősül keresőtevékenységnek?
Erre a választ a törvény végrehajtását segítő kormányrendelet (217/1997.(XII.1.)Korm. rendelet) 1. § (2) p) pontjában találjuk. E szerint keresőtevékenységnek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenységet kell tekinteni.
A CSED alatt tehát (a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyon kívül) nem folytathatunk biztosítási jogviszonyban személyes tevékenységet. Ez első olvasatban azért tűnik ellentmondásosnak az egyéni, illetve társas vállalkozók számára, mert az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény kötelezővé teszi a személyes közreműködést, mint ahogy a gazdasági társaságoknak minősülő társas vállalkozásokban is a személyes közreműködés alapozza meg a társas vállalkozói jogviszonyt.
Ebből azonban természetesen nem következik az, hogy a CSED jogosultság érdekében meg kellene szüntetni az egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonyt, vagy esetleg „hivatalosan” szüneteltetni kellene az egyéni vállalkozást és a társas vállalkozó számára sem azt jelenti fel kellene adnia társas vállalkozói jogviszonyát.
Mindössze arról van szó, hogy az egyéni vállalkozó pedig nem számolhat el kivétet, illetve a vállalkozása érdemben csak akkor működhet, szerezhet bevételt, ha van alkalmazottja, illetve a társas vállalkozó személyesen nem vehet részt a bevételszerző tevékenységben, nem részesülhet tagi jövedelemben, illetve a társas vállalkozás csak akkor „üzemelhet”, ha van alkalmazottat vagy más személyesen közreműködő tagot foglalkoztat.
Az ügyvezetést társas vállalkozóként ellátó kismama esetében további nehézséget jelent, hogy a CSED tartamára helyettesről kell gondoskodni.
Ellenben a nem tulajdonos tag ügyvezető a CSED alatt is folytathatja az ügyvezetői tevékenységét feltéve, hogy megbízási díjából származó jövedelme alatta marad a biztosítási összeghatár (havonta a minimálbér 30 százaléka) összegének.
Az előzőekből következően a CSED tartama alatt főállású kisadózói tevékenységet sem lehet személyesen folytatni.
A 2012. évi CXLVII. (Kiva) törvény 2. szakasz 8. pontjának a) pontja értelmében nem főállású az a kisadózó (sem), aki heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll. Nos, a szülési szabadság idején a munkaviszonyban ez a feltétel nem teljesül, így a többes jogviszonya ellenére a kisadózó ezen időtartam alatt főállásúnak minősül, azaz kisadózóként biztosítottá válik, ami – a vállalkozás személyes folytatása esetén – keresőtevékenységnek tekintendő.
