Mind a kiírók, mind a gazdasági szereplők részéről időről-időre felmerül a kérdés, hogy az egymással bizonyos viszonyrendszerben álló cégek – például az azonos tulajdonosi körbe tartozók – indulhatnak-e ugyanazon közbeszerzési eljárásban önálló ajánlattevőként? Vizsgáljuk meg, hogy a közbeszerzési törvény (a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény; a továbbiakban úgy is mint: Kbt.) tartalmaz-e rendelkezéseket ezen helyzetre?
A közbeszerzési verseny tisztaságának alapelve fontos, a tételes jogi előírásokban is megjelenő alapvető elvárás a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben. A kapcsolódó szabályok közül ez úttal egy, a témánk szempontjából fontos rendelkezést, az ún. többes megjelenés tilalmára vonatkozó előírásokat indokolt behatóbban is megvizsgálni. A Kbt. 36. § (1) bekezdésében szereplő szabály lényege, hogy egy gazdasági szereplő egy minőségben vehet részt ugyanazon közbeszerzési eljárásban. E szerint az ajánlattevő/részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban
a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen,
b) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt,
c) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja.
Látható, hogy a fenti szabályok tilalmazzák ugyanazon gazdasági szereplő tekintetében a többféle pozícióban való megjelenést, azonban nem térnek ki a szóban forgó kérdésre. A Kbt. kógens szabályozási jellegére tekintettel – szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben a törvény az eltérést kifejezetten megengedi – a hivatkozott rendelkezéseknek nem is lehet olyan kiterjesztő értelmezést adni, amely alapján az azonos tulajdonosi körbe tartozó cégek részvételét korlátozni lehetne. A Kbt.-nek nem célja – amint az uniós irányelveknek sem – az efféle, az üzleti életben résztvevő cégek közötti hátrányos megkülönböztetés. A felvetett kérdés kapcsán azonban érdemes figyelemmel lenni az alábbiakra.
Ugyan sem a Kbt,. sem az uniós irányelvek nem szabályozzák e kérdést, így önmagában nem lehet automatikusan kizárni a pályázó cégeket pusztán a köztük fennálló valamilyen szabályozott – legyen az társulási, felügyeleti – jogviszony, illetve viszonyrendszer miatt, indokolt körültekintően eljárni ilyen esetekben. Így kétség esetén (például a szóban forgó ajánlatok nagy mértékű egyezősége okán) meg kell vizsgálni, hogy a két szervezet közötti viszony konkrétan befolyásolta‑e az érintett ajánlattevők által az ugyanazon közbeszerzési eljárásban benyújtott egyes ajánlatok tartalmát. Amennyiben ez kétséget kizáróan megállapítható, a verseny tisztaságának megsértése miatti kizárás, illetve az eljárás eredménytelenné nyilvánítása merülhet fel.
Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzá értő a témában, jelentkezzen közbeszerzési referens képzésre.
