A már elfogadott és kihirdetésre váró T/6441. törvényjavaslat értelmében 2019. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 19,5 százalékról (két százalékponttal) 17,5 százalékos mértékre csökken.
Mivel a módosító törvény nem tartalmaz átmeneti előírásokat a fizetendő adó mértékének a megállapítása során a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. (Szocho.) törvény általános szabályát kell (illetve csak ezt tudjuk) alkalmazni.
A törvény 2. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az adó mértékének változása esetén az adó fizetésére kötelezett a megváltozott adómértéket arra a hónapra, adóévre vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazza először, amely hónapban, adóévben a megváltozott adó mértéke hatályba lép.
Így tehát a július hónapban kifizetésre kerülő adóalapot képező jövedelem után már – függetlenül attól, hogy az egyébként milyen időszakra vonatkozik – 17,5 százalékos mértékű adót kell fizetni, illetve ennek megfelelő mértékkel kell megállapítani az esetleges szociális hozzájárulási adókedvezmények összegét.
A módosító törvény a szociális hozzájárulási adómérték változása kapcsán már közterhek vonatkozásban is tartalmaz újdonságot.
Ezek közül első helyen az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást említjük meg. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. 4. § (3) bekezdése értelmében a kifizetői EKHO mértéke július 1-jétől szintén 17,5 százalékra módosul.
A biztosított kisadózó által fizetett adóhoz kapcsolódó ellátási alap viszont július 1-jétől nő. A Kiva (2012. évi CLVII.) törvény 10. § (1) bekezdés értelmében 50 ezer forintos KATA fizetése esetén az ellátási alap 98.100 forint (az eddigi 94.400 forint helyett), míg az önként vállalt havi 75 ezer forintos KATA esetében 164.000 forint szemben a jelenlegi 158.400 forinttal.
Az ellátási alapok módosítását egyébként a jogalkotó azzal indokolja, hogy a szociális hozzájárulási adó mértékének a csökkenése miatt a tételes közterhen belül a szociális hozzájárulási adórész csökken, így az egyéni járulékoknak megfelelő adórész növekszik, tehát az ellátások alapjaként is magasabb összeget szükséges figyelembe venni.
És végül, a személyi jövedelemadóról szóló 1997. évi CXVII. törvény 29. §-ban, illetve 47. § (5) bekezdésében meghatározott 84 százalékos érték 85 százalékra módosul. Mindkét jogszabályi hely arról rendelkezik, hogy amennyiben a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére, akkor a megállapított jövedelem hány százalékát kell e tekintetben jövedelemként figyelembe venni.
Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában, jelentkezzen OKJ képzésünkre.
