Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységének folytatása céljából speciális módon, egyéni vállalkozói jogviszonyának megszüntetése mellett olyan egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapítson, amelyre vonatkozóan a törvény mind vagyoni viszonyai, mind pedig a vállalkozási tevékenységével összefüggő magánjogi viszonyai körében speciális jogutódlást állapít meg.
A korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó általános szabályoktól eltérően
- a társaság előtársaságként nem működhet,
- alapításakor további cégiratok benyújtása kötelező, valamint
- a cégjegyzék rögzíti a speciális felelősség tényét.
Egyebekben azonban a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó általános szabályozás vonatkozik az így alapított korlátolt felelősségű társaságra is. A törvény rögzíti azt is, hogy az egyéni vállalkozó kizárólag egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, mivel ilyen formában lehet biztosítani a speciális jogutódlást. Természetesen nincs azonban akadálya annak, hogy a későbbiekben a társaságnak több tagja is legyen.
Gyakorlati szempontból az alapítás lehetősége gazdasági tartalmát tekintve az egyéni vállalkozói tevékenység tovább folytatásának tekinthető, emiatt a vállalkozó kötelezettsége, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő vagyona leltározásra kerüljön, illetve, hogy a vállalkozó meghatározza, melyek azok az eszközök, amelyeket a társaság rendelkezésére bocsát vagyoni hozzájárulásként vagy egyéb átruházás keretében. Más oldalról közelítve ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozói jogviszony egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítására tekintettel szűnik meg, ezért az egyéni vállalkozói minőségben szerzett vagyontárgyak – az alapító eltérő rendelkezése hiányában – a korlátolt felelősségű társaságot illetik meg, valamint a természetes személynek az egyéni vállalkozói minőségében kötött szerződéseiből eredő jogok jogosultjává a korlátolt felelősségű társaság válik.
Az egyéni vállalkozó teljes vagyonával felel vállalt kötelezettségeiért, emiatt a törvény meghatározza, hogy korlátolt felelősségű társaság alapítása esetén az adott követelés elévülési idején belül az alapító egyéni vállalkozó és a korlátolt felelősségű társaság korlátlanul és egyetemlegesen felel. A törvény az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységének folytatása céljából teszi lehetővé a korlátolt felelősségű társaság alapítását, ezért annak érdekében, hogy az alapító egyéni vállalkozó felelőssége és helytállása ne legyen kiüresíthető, a szabályozás előírja, hogy az egyéni vállalkozó öt évig nem lehet gazdaság társaság korlátlanul felelős tagja és nem létesíthet újabb egyéni vállalkozói jogviszonyt.
Fontos szabály, hogy nem alapíthat korlátolt felelősségű társaságot a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt.
Számviteli szempontból említjük meg, hogy az egyéni cég alapítását megelőzően az egyéni vállalkozó
- elvégzi az eszközök és kötelezettségek leltározását,
- meghatározza, hogy az egyéni vállalkozói minőségében szerzett, az egyéni vállalkozó adónyilvántartásban szereplő vagyontárgyak közül mely vagyontárgyak képezik az alapító egyéni vállalkozó vagyoni hozzájárulását és mely eszközöket és kötelezettségeket adja át az egyéni cégnek,
- elkészíti az egyéni cég nyitó mérleg-tervezetét, amelynek könyvvizsgáló általi ellenőrzésére nincs szükség, és
- gondoskodik a foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések előkészítéséről, az átvevő egyéni cégnél történő továbbfoglalkoztatásról szóló tájékoztatásról.
Az átalakulás részletesebb szabályait a 2019. évi LXVI. törvény tartalmazza.(Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozása)
Magyar Közlöny 2019. évi 120. száma.
Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában,
jelentkezzen OKJ képzésünkre.
