; ; ; ;

Elévülés adóügyekben

2019. július 24. Dr. Rákosi Ferenc

elevules.jpgAz elévülés legáltalánosabban azt jelenti, hogy a jogosult valamely jogát, jogosultságát, követelését az időmúlás miatt hatóság vagy bíróság előtt nem tudja érvényesíteni. Így néhány kivétellel az állam sem tudja az elkövetővel szembeni büntető igényét időkorlát nélkül érvényesíteni, és a polgári jogi igények sem érvényesíthetők bíróság előtt jellemzően ötéves elévülési időn túl.

Adóügyekben a polgári jogi elévülésre vonatkozó Ptk-beli szabályok nem alkalmazhatók. Jelentős különbség a polgári jogi követelések elévülésére vonatkozó, illetve az adóügyekben irányadó elévülési szabályok között az is, hogy az elévült polgári jogi követelések csak bírósági eljárásokban nem érvényesíthetők, de nem kizárt, hogy a jogosult más módon, pl. beszámítás útján mégis hozzájut a követeléséhez. Adóügyekben elévülés esetén adómegállapításra, adóvégrehajtásra jogszerűen nem kerülhet sor.

Az elévülés nyugvásának, illetve megszakadásának polgári jogi fogalma az adójogi elévülés során is irányadó. Így az elévülés nyugvása esetén annak időtartama az elévülési időbe nem számít bele, de a nyugvást követően az elévülés folytatódik. Az elévülés megszakadása esetén az elévülési idő újrakezdődik. 

Az adójogi elévülés (adómegállapítás és adóvégrehajtás) szabályait a 2018. január 1. előtt indult eljárások, valamint ezen időpont előtt keletkezett kötelezettségek esetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: RégiArt.[1]) tartalmazza.

Az adómegállapítás elévülésére irányadó új szabályokat – lényegében a korábbi szabályozáshoz hasonló tartalommal - az adózás rendjéről szóló új törvény (az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény; a továbbiakban: ÚjArt.[2]) tartalmazza, amelynek rendelkezéseit

  • a 2018. január 1-jei hatálybalépését követően indult
  • az ezen időpontot követően megismételt eljárásokban, valamint
  • a hatálybalépést követően esedékessé vált kötelezettségekre kell alkalmazni.

Az adóvégrehajtási eljárásokban irányadó elévülési szabályokat a régi Art-től eltérően külön törvény, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Adóvhrtv.[3]) tartalmazza.

Az adójogi elévülés szabályai az adómegállapításhoz, illetve a adóvégrehajtáshoz való jog elenyészésén túl egyes adózással összefüggő kötelezettségekkel is szorosan összefüggenek. Így a régi és az új Art. egyaránt fő szabályként az elévüléshez köti a jogszabályban előírt bizonylatok, könyvek, nyilvántartások megőrzésére vonatkozó kötelezettségeket. (Az ÚjArt. 78.§ (3) bek: a régi Art. szabályait átvéve előírja, hogy az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megőriznie.)

1. Az adómegállapításhoz való jog elévülése (Új.Art. 202.§)

Az adó megállapításához való jog (az adómegállapítás módjától függetlenül) annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.

 A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvénymásként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt.

Ha bíróság az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl az adózó adókötelezettségét érintő jogerős döntést hoz, az adózó az adókötelezettsége rendezése érdekében a már elévült adómegállapítási időszak tekintetében is jogosult önellenőrzés benyújtására. Az önellenőrzéssel érintett kötelezettség ellenőrzésére az adóhatóság az önellenőrzés beérkezésétől számított egy éven belül jogosult. Ha a bíróság ítéletével érintett adómegállapítási időszak már ellenőrzéssel lezárt, az adókötelezettséget az adóhatóság az adózó kérelmére ismételt ellenőrzés keretében rendezi.

2. Az adómegállapításhoz való jog elévülésének megszakadása, nyugvása, az elévülési idő meghosszabbodásának egyéb esetei (ÚjArt. 203.§)

a) Az adómegállapításhoz való jog elévülése hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás vagy az adatbejelentés késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra.

b) Az önellenőrzés bevallása - ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik - az adómegállapításhoz való jog elévülését megszakítja. Az önellenőrzés ezen sajátos jogkövetkezményére fokozottan ügyelni kell a lehetséges előnyök és kockázatok gondos mérlegelésével.

c) Ha az adózó az adóhatóság határozata ellen közigazgatási pert indított, a keresetindítási jog megnyílásától a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik. (Amennyiben az adóhatóság nyújtott be keresetet az ügyben, az elévülés nyugvása nem következik be.)

Az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatához szükséges időtartam - a végleges adóhatósági határozat közlésétől a bírósági határozat jogerőre emelkedéséig (az esetleges felülvizsgálati kérelem elbírálásáig) - az elévülés idejébe nem számít bele.

A Kúria álláspontja szerint az Art. alkalmazásában a „bírósági felülvizsgálat” ténye és nem a végeredménye, nem a bírósági határozat tartalma az, ami lehetővé teszi mind a nyugvást, mind az elévülési idő meghosszabbítását. A „bírósági felülvizsgálat” ennek folytán nem szűkíthető le az adóhatósági határozatban foglaltak érdemi vizsgálatára, az a kereset benyújtásától kezdődően folyik, függetlenül attól, milyen típusú és tartalmú bírósági döntéssel zárul az eljárás. Az Art. szabályai tehát nem adnak lehetőséget a bírósági felülvizsgálatot lezáró határozatok tartalom szerinti megkülönböztetésére. Ennek következtében míg elvi jelleggel az adóhatóság döntései esetében is megállapítható, hogy semmis határozataihoz joghatás nem fűződhet, addig az adóhatóságnak önmagában a bírósági felülvizsgálat ténye miatt lehetősége van az Art. szerint megadott határidőn belül a joghatás kiváltására alkalmas adóhatósági határozat meghozatalára: az Art. elévülésre és így annak nyugvására vonatkozó szabályai a bírósági felülvizsgálat eredményeként megállapított semmisség esetében sem hagyhatók figyelmen kívül (l a Kfv.I.35.080/2019/8.szám számú ügyben hozott határozatot).

d) A bíróság által jogerősen megállapított egyes bűncselekmények (pl. csalás (Btk. 373. §), költségvetési csalás, csődbűncselekmény (Btk. 404. §) esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

e) Az adó megállapításához való jog elévülése egy alkalommal tizenkettő hónappal meghosszabbodik, ha

ea) a felettes adóhatóság a másodfokú eljárás keretében,

eb) a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter vagy az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter felügyeleti intézkedés keretében, vagy

ec) az adóhatósági határozat ellen indított közigazgatási perben a bíróság

új eljárás lefolytatását rendeli el.

Amennyiben tehát a jelzett jogorvoslati eljárások során új eljárás lefolytatását rendelik el, akkor – kizárólag egyetlen alkalommal – az új eljárás lefolytatása érdekében az eredeti elévülési időtartam 12 hónappal meghosszabbodik.

3. Az adózással kapcsolatos tartozások, kötelezettségek végrehajtásához való jog elévülése (Adővhrtv. 19.§)

 A tartozás és a meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el.

Ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik.

A bevallás, adatbejelentés, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 39. § (2) bekezdése alapján előírt járulékfizetési kötelezettségekre vonatkozó bejelentés késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése a bevallás, adatbejelentés, a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján előírt járulékfizetési kötelezettségekre vonatkozó bejelentés benyújtásának időpontjával megszakad, és az elévülés a bevallás, adatbejelentés, a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján előírt járulékfizetési kötelezettségekre vonatkozó bejelentés benyújtását követő napon újból megkezdődik.

Ha az adós ellen felszámolási eljárás indul, a tartozás végrehajtásához való jog elévülése a felszámolás kezdő időpontjával megszakad, és az elévülés a felszámolási eljárás befejezéséről hozott döntés jogerőre emelkedését követő napon újból megkezdődik.

Ha a tartozás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.

Nyugszik a tartozás végrehajtásához való jog elévülése a végrehajtási eljárás felfüggesztésének, illetve szünetelésének egyes eseteiben, az adós vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az időtartama alatt. Az Adóvhtv. 52. § (5) bekezdés szerinti jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.

Az adó végrehajtásához való jog elévülése az Art. szerint az adómegállapításhoz való jog elévülésének meghosszabbodását eredményező bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás esetében a büntetőeljárás kezdő időpontjától a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig nyugszik.

Ha a gazdálkodó szervezet, a polgári jogi társaság adótartozásának a tag (részvényes), vezető tisztségviselő által történő megfizetésére kötelezését meg kell előznie a korlátlan felelősség megállapítása iránti polgári peres eljárásnak, a polgári peres eljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése.

Nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése az adózó halálának napjától az adómegállapításról szóló döntés, illetve az örököst az örökhagyó tartozásának megfizetésére kötelező döntés véglegessé válásáig.

Ha az adómegállapításhoz való jog elévülését követően az adóhatóság vagy a felettes szerv megállapítja, hogy az adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülési idején belül a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti

 

 

[1] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0300092.TV&timeshift=20160801&txtreferer=A1000185.TV

[2] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1700150.TV

[3] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1700153.TV

 

 

 

Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában,
jelentkezzen
OKJ képzésünkre.

perfekt_szakkonyvkatalogus_2019_ii.png

süti beállítások módosítása