; ; ; ;

Mi a különbség a teljesítési fok és a készültségi fok között?

2019. július 29. Dr. Sztanó Imre

A számviteli törvény módosítása meghatározza a szerződés azon elszámolási egységének a fogalmát /3.§ (4) 11. pont/, amelyre a teljesítés szintjét a vállalkozó méri és amelyre a számviteli elszámolásait alapozza. Egy szerződés akkor felel meg a szerződés elszámolási egysége fogalmának, ha a vevő meghatározhatja a termék vagy szolgáltatás jellemzőit.

 mi_a_kulonbseg.jpgA számviteli törvény módosítása megkülönbözteti a teljesítési fok és a készültségi fok fogalmát. A teljesítési fok a tényleges teljesítésnek a szerződés elszámolási egységére meghatározott mértéke, amely a ténylegesen elvégzett munkáknak az elvégzendő összes munkához viszonyított – a számviteli politikában meghatározott módszer szerinti – arányát fejezi ki. A teljesítési fok a szerződés elszámolási egységére vonatkozóan elszámolandó nettó árbevétel meghatározása során alkalmazott fogalom. Ezzel szemben a készültségi fok a (nem a megrendelő, hanem a vállalkozó által meghatározott jellemzőkkel rendelkező) saját termelésű készlet közvetlen önköltségének a meghatározása (a befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltségének meghatározása, a saját termelésű készletek értékelése) során alkalmazott fogalom. Másképpen fogalmazva a készültségi fok a befejezetlen termelés vagy a befejezetlen szolgáltatás készültségének mértéke, amely a már elvégzett tevékenységeknek a félkész termék, illetve a késztermék (kész szolgáltatás) előállításához elvégzendő összes tevékenységhez viszonyított – a számviteli politikában meghatározott módszer szerinti – arányát fejezi ki. A készültségi fok meghatározása általában műszaki adatok alapján, százalékban kifejezve történik, például olyan módon, hogy a befejezetlen termelés/szolgáltatás egyes műszaki állapotaihoz az adott műszaki állapot eléréséhez várhatóan felmerülő norma szerinti vagy előkalkulált önköltséget viszonyítják a félkésztermék, illetve a késztermék (kész szolgáltatás) teljes norma szerinti vagy előkalkulált önköltségéhez

Gyakorlatilag a teljesítési foknak a ténylegesen elvégzett szerződéses munkáknak a szerződés szerint elvégzendő összes munkához viszonyított arányát kell kifejeznie. A szerződés elszámolási egységének a teljesítésével arányosan (a teljesítési fok arányában) kell elszámolni a nettó árbevételt, és az összemérés elvével összhangban az így meghatározott nettó árbevételnek megfelelő (azaz az adott teljesítési fokhoz felmerült) költségeket, ráfordításokat. Másképpen fogalmazva a szerződés elszámolási egységének ellenértékéből az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen árbevételként elszámolt összeg meg kell, hogy egyezzen a szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének a teljesítési fok arányában meghatározott összegével. A szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összege, valamint a szerződés elszámolási egységére már elszámolt árbevétel közötti különbözet aktív vagy passzív időbeli elhatárolásként kerül kimutatásra az árbevétel növelésével vagy csökkentésével egyidejűleg.

A törvény módosítása tartalmazza, hogy egy szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, továbbá félkész vagy késztermék a kapcsolódó árbevétel elszámolásáig (amely nem feltétlenül esik egybe a számlázással) mutatható ki készletként. Az elszámolási szabályból következően – és mivel a fordulónapon a teljesítési foknak megfelelő árbevétel elszámolásra kerül – a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, továbbá félkész vagy késztermék csak az évközi időszakokban szerepelhet a mérlegben, a mérleg fordulónapján a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan ilyen tételek nem mutathatók ki.

Az elszámolás részletesebb szabályait a 2019. évi LXXII. törvény tartalmazza. (Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról)

Magyar Közlöny 2019. évi 128. száma.

 

 

 

Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában,
jelentkezzen
OKJ képzésünkre.

perfekt_szakkonyvkatalogus_2019_ii.png

süti beállítások módosítása