; ; ; ;

A számviteli kötelezettség szabályozása hazánkban II.

Az első önálló magyar számviteli jogszabály megalkotása hazánkban

2019. október 9. Dr. Sztanó Imre

A számvitellel szembeni követelmények az 1968. évi gazdasági reform miatt megváltoztak. Célkitűzésként fogalmazták meg, hogy a számvitel tegye lehetővé a közgazdasági szabályozók működésének, hatásának mérését. Az 1968. évi gazdasági reform megváltoztatta a számvitellel szemben támasztott igényeket. Az irányítási rendszer változása következtében előtérbe került az a követelmény, hogy a számvitel a különféle közgazdasági szabályozók működésének mérését is tegye lehetővé. Ennek érdekében 1968. január 1-jétől valamennyi népgazdasági ágazatban egységessé vált az ágazati számlakeretek szerkezete. A szerkezet egységesítése mellett lényeges előre lépésnek számított a tartalmi egység megteremtése is.

pexels-photo-2925316.jpeg

Az 1968. évi XXXIII. törvényerejű rendelet – a számvitel rendjéről - szerint: „A népgazdaság egységes számviteli rendjének kialakítása és irányítása a pénzügyminiszter feladata.” Lényegében 1875. óta ez volt az első olyan jogszabály, amely a számvitelre vonatkozott. A rendelet a könyvvizsgálat kérdéseivel nem foglalkozott.

A rendelet felhatalmazása alapján került megalkotásra a számvitel bizonylati rendjéről szóló 9/1969. (III. 18.) PM rendelet, amelyben rögzítették a bizonylati szabályzat készítésének kötelezettségét. A leltározási, mérleg- és mérlegbeszámoló készítési kötelezettséget 55/1970. (XII. 30.) PM rendelet szabályozta. A hivatkozott rendelet részletesen foglalkozott a leltározás és az értékelés kérdéseivel is.

Az 1968. évi XXXIII. törvényerejű rendelet végrehajtására a pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amely szabályozta a könyvvitel rendjét. A szabályozással (56/1970.(XII.30.) pénzügyminiszeri rendelet) életbe lépett a Népgazdasági számlakeret, mely részletesen tartalmazta a könyvelési rendszer szabályait. Ez alapján készültek el az ágazati számlakeretek is. Az Egységes Népgazdasági Számlakeret tartalmában országosan egységes volt, és biztosította a gazdasági irányítószervek részére az egységes tartalmi adatszolgáltatást. Ebből következett az állami szabályozás meglehetős részletessége is. A leírt szabályok betartása volt az alapvető követelmény.

Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény a pénzügyminiszter feladatává tette a számvitel egységes szabályozását. A törvény előírásai szerint a pénzügyminiszter feladata:

  • a vállalatok és költségvetési szervek könyvvezetési rendjének,
  • a leltározási, az értékelési, a mérleg- és eredménykimutatás-készítési előírások,
  • a számvitel bizonylati rendjének,
  • a költség- és önköltségszámítás rendjének

szabályozása.

Az elszámolás alapja a Népgazdasági Egységes Számlakeret, amely alapján a pénzügyminiszter kiadta az ágazati számlakereteket. Az ágazati számlakeretek alapján a gazdálkodó szervezetek kialakították saját számlarendjüket.

Azt azért ki kell emelni, hogy az 1979. évi II. törvény megszüntette a számvitel önálló szabályozását és a számviteli szabályok ismét beépülésre kényszerültek más pénzügyi tárgyköröket szabályozó jogszabályokba.

1988-tól már a társasági adóról és a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény bevezetésének követelményei miatt szabályozta a pénzügyminiszter a könyvvitel rendjét. Megalkották az 1988. évi törvényt a gazdasági társaságokról, mely már elírta a könyvvizsgálati kötelezettséget.

Az 1988. évi XIV. törvény - az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról – szabályokat írt elő a könyvvezetésről, illetve a beszámoló készítéséről.

A könyvvitel szabályozásában ekkor még egyértelműen meghatározó volt az egységes állami irányítás. Az adatfeldolgozásban ezen elvek és módszerek érvényesültek.

 

Sorozatunk korábbi része:

https://perfekt.blog.hu/2019/10/02/a_szamviteli_kotelezettseg_szabalyozasa_hazankban_i_resz

 

  Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában,
jelentkezzen 
OKJ képzésünkre.

dontson-idoben---ujsagos-2019-_-homokora-beszarato-banner_900x119_2019-09-11.jpg

süti beállítások módosítása