A 2000. évi C. törvény 176. §-a szerint: „Azokat a törvényi előírásokhoz kapcsolódó részletes szabályokat, 
módszereket, eljárásokat, amelyek a megbízható és valós kép bemutatásához szükségesek, nemzeti számviteli standardokba kell foglalni.” A magyar számviteli standardokról, azok értelmezéseiről és a kapcsolódó eljárási rendről a 202/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet intézkedik. A rendelet fogalmazza meg a standard fogalmát is. A magyar számviteli standardok olyan, az említett rendeletben szabályozott eljárási rend szerint kialakított és pénzügyminiszteri rendeletként kihirdetett, a számviteli törvény 176. §-ában foglaltak figyelembevételével megalkotott részletes szabályok, módszerek, eljárások, amelyek – a számviteli törvény és a számviteli törvényben kapott felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletek előírásaival összhangban, azokkal együtt, azokat kiegészítve – meghatározzák a beszámolókészítés, a könyvvezetés szabályait.
Az elmúlt években néhány standard-tervezet elkészült és széleskörű szakmai vita bontakozott ki alkalmazásukról. Úgy tűnik, hogy a standardok alkalmazásának bevezetését újra kell gondolni és ennek függvényében módosítani is kell majd a szabályokat. Többféle szakmai vélemény alakult ki. Megoldási lehetőség lehetne az is, hogy a számviteli törvény mellett részletesebb szabályokat a standard tartalmazna, de lehetséges az a változat is, hogy a törvény csak az alapvető szabályokat fogalmazná meg és minden részletszabályt már a standard tartalmazna. Kötelező érvényű magyar számviteli standardok mindeddig nem kerültek kihirdetésre.
A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendelet alapján 2005. évtől azon vállalatok, amelyek értékpapírjait az EU-ban tőzsdére bevezették, a konszolidált beszámolóikat az IFRS-ek alapján kötelesek összeállítani Ez a lehetőség a nem tőzsdei vállalkozások számára is biztosított. A Kormány 1639/2014. (XI.14.) határozatával elfogadta a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazását. A bevezetés időrendjét (kötelező illetve választható alkalmazását) a 1387/2015. (VI.12.) kormányrendelet tartalmazza. Az IFRS-ek bevezetésének legfontosabb előnye, hogy a pénzügyi kimutatások és a bemutatott információk összehasonlíthatóak és átláthatóak lesznek nemzetközi szempontból is.
Az IFRS-ek hazai alkalmazásának bevezetése – a felkészülés biztosítása érdekében – csak fokozatosan történhet. A 2015. évi CLXXVIII. törvény – mely módosította a számviteli törvényt – tartalmazza az IFRS-ek alkalmazásának feltételeit. A számviteli törvény módosítása az IFRS-ek szerinti egyedi beszámolást választó vagy kötelező alkalmazására speciális szabályokat ír elő. Legfontosabb a két szabályrendszer (a magyar és az IFRS szerinti) eltéréséből adódó összhang biztosítása. A törvény szerint az IFRS-ekben nem szabályozott kérdések tekintetében a számviteli törvény előírásait kell alkalmaznia annak a gazdálkodónak, amely az IFRS-ek szerint készíti el beszámolóját.
A számviteli szakemberek körében is gyakran felvetődik az a kérdés, hogy a számviteli rendszerünk túlszabályozott és gyakran igen bonyolult, akkor miért nem a nemzetközi számviteli szabványokat alkalmazzuk. Nyilvánvalóan ebben sok igazság van. Persze bonyolult a rendszer annak, aki nem ismeri. A számvitel nemzetközi standardjait tartalmazó IFRS ma már több mint 3 500 oldal terjedelmű, de az amerikai standardokat (US GAAP) tartalmazó kiadvány még ennél is nagyobb terjedelmű.
„Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.” (Széchenyi István)
Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában,
jelentkezzen OKJ képzésünkre.
