Az általános forgalmi adó törvény 59. §-a értelmében a jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő áfa arányos összegét is tartalmazza, azaz adófizetési kötelezettséget, illetve adólevonási jogot jelent az adóalany számára. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy ez a szabály nem minden esetben alkalmazható így.
Nézzük a fenti jogszabályhely pontos rendelkezését:
59. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani.
(2) A jóváírt, kézhez vett, megszerzett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.
(3) E §-t alkalmazni kell az olyan szolgáltatás igénybevételéhez fizetett előleg esetében is, amelynél az adófizetésre a 140. § a) pontja alapján az igénybevevő kötelezett, azzal az eltéréssel, hogy ebben az esetben az előleget nem lehet úgy tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.
(4) E § nem alkalmazható a 89. §-ban meghatározott feltételekkel adómentes termékértékesítésre.
Abban az esetben tehát, ha termékértékesítés vagy szolgáltatás teljesítését megelőzően előleget fizetnek, akkor a törvény rendelkezésének megfelelően a főszabály szerint áfa fizetési kötelezettség is keletkezik. Nem minden ügylet esetében igaz azonban, hiszen a rendelkezés tartalmaz kivételeket is. Abban az esetben, ha az előleg megfizetése nem belföldi termékértékesítéshez kapcsolódik, hanem Közösségen belüli termékértékesítéshez, már nem alkalmazható a fenti szabály, hiszen a (4) bekezdés egyértelműsít a kivételek tekintetében. Ha az előlegfizetés Közösségen belüli termékértékesítéshez kapcsolódik, a kapott előleg nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget.
Nem alkalmazható azonban ez a kivétel a külföldről igénybevett szolgáltatások esetében, azaz azokban az esetekben, ahol a teljesítés az áfa törvény 37.§-hoz kapcsolódik, hiszen ebben az esetben a fizetett előlegekhez áfa kötelezettség kapcsolódik.
Ezzel azonban ellentétesen alkalmazandó a többi fordított adózású ügylet, mert az előleg megfizetése ezekben az esetekben nem jár együtt adófizetési kötelezettséggel, azaz fordított adózás esetén a jóváíráshoz, kézhezvételhez, megszerzéshez kötődő adófizetési kötelezettség nem értelmezhető, így tehát sem az ügylet teljesítésére kötelezett adóalanynál, sem annak vevőjénél, megrendelőjénél nem keletkezik áfa fizetési kötelezettség. E témakörben fontos a Kúria Kfv. V. 35.073/2016 számon meghozott tájékoztató döntését a fordított adózású ügylet során megfizetett előleg kezeléséről elolvasni, mely az alábbiakat tartalmazza: “…Az elsőfokú bíróság és az alperes figyelemmel volt arra, hogy a számlakibocsátó építési, szerelési munkákra vállalt kötelezettséget az anyagok biztosításával, és építési engedély is kiadásra került, így az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 142.§ (1) bekezdés b) pontja alapján az ügylet a fordított adózás alá esik. Az előleg számlákra az Áfa tv. 59.§ (1)-(2) bekezdései alkalmazandóak, amely jogszabályhelyekben foglaltak értelmében az előleghez csak egyenes adózás esetén kapcsolódik áfa fizetési kötelezettség, amikor a teljesítésre kötelezett: a szolgáltatásnyújtó az adófizetésre kötelezett. Abban az esetben azonban, ha a gazdasági eseményre fordított adózást kell alkalmazni, akkor sem az előleget fizető félnek, sem az azt átvevőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, az előlegről kiállított számlán tehát nem kell áfa-t felszámítani. A hatóság a számlakibocsátó egyenes adózással kibocsátott számláit ezért jogszerűen kifogásolta. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy fordított adózású gazdasági eseményeknél az előlegfizetés nem minősül adóztatandó ügyletnek, „nem adózási pont”. A fordított adózású ügylet során előlegről egyenes adózással, áfa feltüntetésével jogsértően kiállított számlákra ezért adólevonási jog nem alapítható.”
(Forrás: https://kuria-birosag.hu/hu/sajto/tajekoztato-kuria-kfvv350732016-szamu-forditott-adozasu-ugylet-soran-megfizetett-eloleg)
Amennyiben Ön is szívesen lenne hozzáértő a témában,
jelentkezzen OKJ képzésünkre.
