A világjárvány következményeként egyre több foglalkoztató kerül abba a helyzetbe, hogy nem képes munkát adni, és ezzel összefüggésben alkalmazottaiknak munkabért fizetni.
Ebben az esetben a leggyakoribb megoldás, hogy a munkavállalót felmentik a munkavégzési kötelezettség alól vagy fizetés nélküli szabadságot engedélyeznek a számára.
Mindkét megoldásnak nagy hátránya, hogy ezekben az esetekben az 1997. évi LXXX. törvény 8. szakasz alapján szünetel a biztosítás, ha csak a dolgozó ez alatt nem részesül CSED-ben vagy örökbefogadói díjban, GYED-ben vagy gyermekgondozást segítő ellátásban, GYES-ben vagy GYED-ben, illetve a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszi igénybe.
A biztosítás szünetelésének tartama alatt (ráadásul annak első napjától, ugyanis itt nem alkalmazható a 45 napos szabály) megszűnik az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság és az érintett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére válik kötelezetté. (E tekintetben még az is előnyösebb, ha megszüntetik a munkaviszonyt, hiszen ebben az esetben még további 45 napig él az egészségügyi szolgáltatás.)
Ennél azonban sokkal kedvezőbb megoldás, ha a felek részmunkaidős munkaviszonyban állapodnak meg, tekintettel a körülményekre „extrém” rövid (pl. heti 1-2 órás) munkaidővel, ezzel arányos munkabérrel. Ekkor a munkavállalók biztosítása továbbra is teljes körű. Igaz, az alacsony járulékalap rontja az ellátási alapot, de ha ez a helyzet csak néhány hónapig marad fenn, akkor ennek negatív hatása hamar kiegyenlítődik.
És amennyiben olyan foglalkoztatóról van szó, amely a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet alapján járulékkedvezményre jogosult (a biztosítottat egyéni járulékként csak a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék terheli, maximum havi 7.710 forintos összeghatárig), akkor a kifizető mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól is.
Emlékeztetőül az alábbi TEÁOR és TESZOR-számmal azonosított tevékenységet tényleges főtevékenységként végző adózókra – ide nem értve a költségvetési szerv kifizetőket – terjed ki a járulékkedvezmény:
a) taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
b) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
c) vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
d) alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
e) sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
f ) szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
g) film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),
h) konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
i) napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
j) folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14) és
k) műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60).
