Ahogy korábbi cikkeinkben már érintettük, túlmunkának minősül
- a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
- b) a munkaidőkereten felül vagy
- c) az elszámolási időszakon felül
végzett munka.
A túlmunka elrendelhetősége korlátozott. Az Mt.[1] 109. § (1) bekezdése szerint naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ezt meghaladóan - a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján - naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (ez az ún. önként vállalt túlmunka).
A kötetlen munkaidő, amikor a munkavállaló maga osztja be a munkaidejét (pl. a vezető állású munkavállalók esetében) a túlórapótlékra való jogosultságot általában kizárja.
Túlmunka esetén az Mt. 143.§ (2) bekezdése szerint a munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy - munkaviszonyra vonatkozó szabály (pl. kollektív szerződés) vagy a felek megállapodása alapján - szabadidő jár.
A szabadidőt vagy a túlmunkáért járó heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni. A munkáltató és a munkavállaló abban is megállapodhat, hogy a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni. A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.
A többi bérpótlékhoz hasonlóan a túlmunkáért járó pótlék a rendes munkaidőben végzett munkáért járó béren felül jár a munkavállalónak.
A túlmunkát a munkáltató rendelheti el, a munkavállaló kérésére írásban, azonban kifejezett elrendelés hiányában is túlmunkának minősül és pótlékköteles, ha a munkavállaló indokoltan, ellenőrzötten és igazoltan túlmunkát végez. A túlmunka időtartamába a kötelezően elvégzendő előkészítő és befejező munkálatok is beleszámítanak, így pl. a kereskedelemben, vendéglátásban az üzlet nyitásához, zárásához kapcsolódó feladatok ellátása.
A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. Ugyanez a szabály vonatkozik a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetére.
A munkavállaló bérpótlékra való jogosultságát nem érinti, ha a túlmunka elrendelése szabálytalanul történt.
2. A készenlét és az ügyelet fogalmát az Mt. 110. §-a határozza meg, amely kimondja, hogy a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető. A rendelkezésre állás időtartama nem haladhatja meg a négy órát (kivéve a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása, baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, továbbá a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében elrendelt készenlétet, illetve ügyeletet.
A munkavállaló a rendelkezésre állás tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni. A rendelkezésre állás helyének meghatározása különbözteti meg, hogy ténylegesen készenlétről vagy ügyeletről van szó.
Ügyelet esetében a munkáltató a munkavállaló számára meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét, készenlét esetén a tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon.
A rendelkezésre állás tartamát fő szabályként legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell a munkavállalóval.
Az ügyelet tartama nem haladhatja meg a huszonnégy órát, amelybe az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.
A készenlét havi tartama a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni.
A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el.
A készenléttől meg kell különböztetni a készenléti munkakör fogalmát. „Mindkét jogintézmény esetében meghatározó ismérv a munkavégzésre történő rendelkezésre állás, azonban az ügyelet, illetve készenlét ellátására a rendes munkaidőn kívül kerül sor, a készenléti jellegű munkakörben pedig a munkavállaló a rendes munkaidejében végez munkát.
A munkakör akkor minősíthető készenléti jellegűnek, ha a munkavállaló a munkaköri feladatai jellege miatt hosszabb időszak alapulvételével a rendes munkaideje legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, illetve, ha a munkavégzés - különösen a munkakör sajátosságaira, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest számottevően alacsonyabb igénybevétellel jár. Ezen utóbbi esetben a munkavállaló munkaidejében folyamatosan munkát végez, ám ennek intenzitása, megerőltető volta, az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb, kisebb igénybevétellel jár. Annak megállapításához, hogy ennek feltételei az adott esetben fennállnak-e vagy sem, szükséges megvizsgálni a konkrét munkaköri feladatokat, a munkavégzésre vonatkozó előírásokat, a kialakult munkahelyi gyakorlatot.”[2]
Mivel készenléti munkakör (pl. ilyen lehet egy biztonsági őr munkaköre) esetén a munkavállaló rendes munkaidőben végez munkát, túlórapótlékra nem lehet jogosult.
Készenlét esetén az Mt. 144. § (1) bekezdése szerint húsz, ügyelet esetén negyven százalék ügyeleti pótlék (bérpótlék) jár.
Ha a készenlét, illetve az ügyelet alatt tényleges munkavégzés is történik, úgy a tényleges munkáért az általános szabályok szerint jár túlórapótlékbérpótlék a készenléti, illetve ügyeleti pótlék helyett.
Ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, de a munkavállaló munkát végez, jellemzően több alkalommal, rövidebb időtartamban, speciális szabályként ötven százalék bérpótlék jár (az egyébként járó pótlékok helyett).
A munkáltató, illetve a munkavállaló a készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalány fizetésében is megállapodhatnak.
Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.
[1] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200001.tv
[2] A Kúria Mfv.10131/2014/7. számú határozata munkabér megfizetése tárgyában.
Sorozatunk korábbi részei:
https://perfekt.blog.hu/2020/02/26/a_berpotlekok
https://perfekt.blog.hu/2020/04/15/berpotlekok_2_vasarnapi_potlek
