2020. nov 11.

Osztalék és az osztalékelőleg szabályai II. rész.

írta: Magyar Miklósné Zsuzsa
Osztalék és az osztalékelőleg szabályai II. rész.

Az osztalékelőleg boncolgatásánál szintén a PTK és a számviteli törvény iránymutatásait kell követni.

Most a két törvény összevetése kapcsán nézzük először a számviteli törvény ide vonatkozó rendelkezéseit.

bussiness-people-working-team-office_1303-22860.jpg

Sztv. 39 § (4) bekezdés „ Osztalékelőlegként – más jogszabályban előírt feltételek mellett – csak akkor fizethető ki a 21 §. szerint közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett – közbenső mérlegben ( illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében ) kimutatott – saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

A más jogszabályban előírt feltételeket pedig a PTK 3:186 §-a határozza meg.

( Osztalékelőleg)

(1) A taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha

  1. aközbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;
  2. b)a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és
  3. c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.

Természetesen amennyiben az osztalékelőleg kifizetését követően a beszámolóban az állapítható meg, hogy az osztalék kifizetésének nincs fedezete, akkor az osztalékelőleget vissza kell fizetni.

A számviteli törvény 21 §-a szerint a közbenső mérleget a vállalkozó által meghatározott fordulónapra kell elkészíteni, mégpedig a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérleg fordulónapját követő nap, és a közbenső mérleg fordulónapja közötti időszak gazdasági eseményeinek figyelembe vételével.

E két törvényi szakasz értelmezése után rögtön két kérdés vetődik fel.1.)

  • 1.) A közbenső mérleget illetve a beszámolóval lezárt üzleti év mérlegét hányszor lehet felhasználni?
  • 2.) A legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegét fel lehet-e használni osztalékelőleg kifizetéséhez.

Az 1.) kérdés megválaszolása sokkal egyszerűbb, hiszen a számviteli törvény 40 §. (3) bekezdése világosan kimondja, hogy az üzleti év mérlegét, és a közbenső mérleget a jogszabályban meghatározott időtartamon (6 hónap) belül több kifizetés, ügylet alátámasztására fel lehet használni. A feltételek vizsgálata során azokat együttesen ( egybe számítva) kell figyelembe venni.

A 2.) kérdés értelmezése már sokkal több körültekintést igényel. A szakma véleménye ebben az esetben az, hogy az üzleti év mérlege osztalékelőleg kifizetéséhez nem használható fel.

 Ugyan a számviteli törvényben erre tiltást nem találunk, mégis a 39 §.(4) bekezdésben történő utalás (-  a más jogszabályban előírt feltételek mellett – )  a PTK  rendelkezései szerint az osztalékelőleg kifizetéséhez közbenső mérleg készítési kötelezettséget ír elő.

 

 

Amennyiben Ön is szeretne szakképesítést szerezni,
jelentkezzen 
OKJ képzésünkre.

 

Szólj hozzá

jo tudni fontos es aktualis