2021. ápr 25.

Mennyi az annyi? Változtak az ajánlati kötöttségre irányadó szabályok

írta: Dr. Kothencz Éva
Mennyi az annyi? Változtak az ajánlati kötöttségre irányadó szabályok

Az ajánlati kötöttség intézményét a közbeszerzési eljárások szerepelőinek – legyen ajánlatkérőről vagy ajánlattevőről is szó – nem kell bemutatni. Azzal együtt, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) nem adja meg az ajánlati kötöttség definícióját, a közbeszerzési eljárásokban betöltött szerepét, főbb jellemzőit a közbeszerzők általában ismerik. Eszerint az ajánlati kötöttség magában foglalja – többek között – ajánlatevői oldalon az ajánlatok megváltoztathatatlanságát, ajánlatkérői oldalon a kiírás feltételeinek változatlanságát, illetve kijelöli az elbírálás kereteit. Az ajánlatkérőnek ugyanis az ajánlati kötöttség ideje alatt kell az eljárást lezáró döntéséről az ajánlattevőket tájékoztatnia.

pexels-photo-6457521.jpeg

Továbbiakban tekintsük át az ajánlati kötöttség időtartamát.

Az ajánlati kötöttség minimális időtartama – főszabály szerint – az ajánlattételi határidő lejártától számított 30, építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le 60 nap. A jogszabály ugyanakkor lehetőséget biztosít az ajánlatkérők számára az ajánlati kötöttség meghosszabbítására arra az esetre, ha nem tudják az ajánlatok elbírálását az ajánlati kötöttség ideje alatt elvégezni. 2021. február 1-jét megelőzően az ajánlati kötöttség kiterjesztése nem haladhatta meg a 60 napot, azaz az ajánlatkérőknek az ajánlati kötöttség kezdetétől számított legkésőbb 90 (30+60), építési beruházás, illetve folyamatba épített ellenőrzés esetén 120 (60+60) napon belül le kellett zárnia az eljárást. .A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy sok esetben a fenti 90/120 nap sem volt elegendő az ajánlatok elbírálására.

A helyzetet kezelendő a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Módosító tv.) által bevezetett szabály [lásd Kbt. 70. § (2a) bek.] lehetőséget biztosít az ajánlatkérők számára az ajánlati kötöttség további meghosszabbítására. A Kbt. nem tartalmaz direkt szabályt arra, hogy a jelzett, már meghosszabbított 90/120 napot követően hány nappal hosszabbítható meg az ajánlati kötöttség. A jogalkotó negatív megközelítéssel él: eszerint ha a döntésről való értesítését megelőzően az ajánlati kötöttség a 180 napot meghaladná, az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntést a 75. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel hozhatja meg.

Fentiekből egyfelől az következik, hogy az ajánlattételi határidő lejártától számított 180 napos időtartamot – ez valójában 6 (!) hónapot jelent – a jogalkotó kellő hosszúságnak értékeli az elbírálás elvégzésére. Másfelől olyan mérföldkőnek tekinti, amelyet követően, ha az első helyre rangsorolt ajánlattevő nem kívánja fenntartani az ajánlatát, az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítani. Erre vonatkozik a 75. § (1) bekezdés c) pontjának a Módosító tv.-vel bevezetett második fordulata.

Összegezésképpen kijelenthető, az eddig ismert szabályoktól eltérően lehetőség van az ajánlati kötöttség 180 napra történő kiterjesztésére azzal, hogy ezt követő időpontra csak abban az esetben húzódhat a bírálat, ha az első helyre rangsorolt ajánlattevő nem vonta vissza ajánlatát.

Amennyiben a változó szabályokról, azok hátteréről és egyes kapcsolódó gyakorlati kérdésekről bővebben kívánnak tájékozódni, online szakmai programunkon megtehetik.

Szólj hozzá

jo tudni fontos es aktualis