2021. ápr 26.

Távmunka és „home office”

írta: Dr. Sztanó Imre
Távmunka és „home office”

A világjárvány harmadik hullámában járunk és egyre gyakrabban halljuk a „home office” kifejezést! De mit is jelent ez? A mindennapi gyakorlatban igyekszünk körbe írni a fogalmat, próbáljuk keresni a jogi hátteret. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerint: „Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.” A „home office” kifejezést nem használja a hivatkozott törvény! Felvetődik a kérdés, hogy a kettő azonosnak tekinthető-e, vagy van-e különbség a távmunka és az otthoni munkavégzés között?
pexels-photo-4974907.jpeg

A távmunka fogalmából következik, hogy a munkavégzés nem a munkáltató székhelyén, telephelyén - információtechnológiai és informatikai eszközzel – történik és a munkavégzés eredménye is elektronikus eszközzel jut el a megjelölt helyre. A távmunkáról a munkaszerződésben meg kell állapodni. A távmunkavégzés logikájából következik, hogy a munkavállaló ez esetben kötetlen munkarend szerint dolgozik, azaz saját maga osztja be munkaidejét.

Az otthoni munkavégzés (home office) általában nem rendszeresen, hanem ad hoc jelleggel jelent a munkahelytől elkülönült munkavégzést.  Az otthoni munkavégzésről nem szükséges írásban megállapodást kötni, ebből következően a munkáltató egyoldalúan is elrendelheti azt, de a munkavállaló is kérheti. A távmunkától eltérően itt nem beszélhetünk rendszerességről sem. Az otthoni munkavégzés során a munkavállaló a szokásos munkarend szerint áll a munkáltató rendelkezésére, kivéve ha másképpen állapodnak meg.

Úgy tűnik, hogy a gyakorlat a távmunkát és az otthoni munkavégzést szinonimaként kezeli, pedig munkaügyi szempontból a kettő nem tekinthető azonosnak. Talán lehetne az otthoni munkavégzést a távmunka egyik módjának tekinteni. Nyilvánvalóan a járvány egy sor új kérdést is felvet, vélhetően a jogi szabályozásra is előbb-utóbb sor kerül majd.

A távmunkavégzést munkaszerződésben kell rögzíteni, míg az otthoni munkavégzést ("home office") a munkáltató engedélyezi, vagy belső szabályzatban rögzíti.

A koronavírus okozta veszélyhelyzet időtartama alatt és annak megszüntetését követő harminc napig a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti, nem kell hozzá a felek megállapodása. Ez az otthoni munkavégzés tekintetében azt jelenti, hogy ezen időtartamra nem érvényesül az otthoni munkavégzés időtartamának törvényi korlátja.

Változtak a távmunkavégzés költségelszámolási szabályai, amelyeket azok a munkavállalók alkalmazhatják, akik a munkaszerződésben távmunkavégzésben állapodtak meg munkáltatójukkal, vagy a munkáltatóval történt megállapodás alapján munkájukat a veszélyhelyzeti rendelkezések alapján távmunkában végzik. A veszélyhelyzetben a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően igazolás nélkül, költségként elszámolható a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítésként fizetett összeg. Ennek maximuma havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg, azaz 16 100 forint lehet. Ha a munkavállaló nem egész hónapban dolgozik távmunkában, akkor a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része számolható el.

Kérdés lehet, hogy mi lesz/lehet a „home office” jövője? Bizonyára a szabadabb munkaidőbeosztás egy sor előnnyel járhat, amely azonban feltételezi a bizalmat a munkavállaló és a munkáltató között. A rugalmasabb munkaszervezés mindkét fél számára előnyös lehet. Természetesen szabályozni kell a munkavégzés feltételeit, ellenőrzését. Főleg egyértelmű szabályozás kellene a  távmunka és a „home office” intézménye között.

Szólj hozzá

jo tudni fontos es aktualis